Egyre többször hallani, hogy veszélyben a kakaó vagy épp a kávé – egyre kisebb termőterületekre szorulnak vissza a klímaváltozás, vagy épp az annak nyomán megjelenő kártevők miatt. De mi a helyzet itthon? Hazánkban is megvannak azok az ikonikus gyümölcsök és persze zöldségek, melyektől fájó lenne a búcsú. Vajon vannak-e olyan fajok, melyek korábban nem voltak itthon megtalálhatók, de a jövőben helyük lehet a mezőgazdaságban vagy épp a kiskertekben? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk Dr. Gyuricza Csabával, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektorával.

Az utóbbi időben megszaporodtak az SUV-nak nevezett autók az utcákon. Ez már csak azért is különös, mert az autóiparban az elmúlt években meghatározó szemponttá vált a kibocsátás-csökkentés és a környezetvédelmi megfontolások, ezek a nagytestű (vagy legalábbis annak tűnő) autók viszont nem feltétlenül ilyen szellemben születtek. Hogy mi hozta el az SUV-k sikerét, milyen hátrányaik vannak, és jelentenek-e valódi környezetvédelmi problémát a klasszikus autókhoz képest, arról Várkonyi Gábor autópiaci szakértővel beszélgettünk.

Ruháinknak nagyon fontos szerepük van életünkben. Nem csak egy plusz réteget jelentenek, melyek közöttünk és a külvilág között feszülnek: saját stílusunk is testet ölt bennük, az önkifejezés eszközei is. Nem utolsó sorban pedig azért is fontos kérdés a ruházkodás, mert a fenntarthatósági kérdésekkel is szorosan összefügg. Aktuális adásunkban Gózon Eszterrel beszélgetek, aki fenntartható szemléletű szín- és stílustanácsadóként a mindennapokban azon dolgozik, hogy az emberek minél jobban érezzék magukat a bőrükben, és közben a gardróbjuk is fenntarthatóbb legyen.

A komposztálás során szerves, főképp növényi hulladékból egy tápanyaggazdag humuszos közeget képződik. A folyamatnak több válfaja is ismeretes, és a helyi adottságokhoz mérten választhatunk, hogy melyik a nekünk leginkább megfelelő. Ha viszont nagyobb léptékben, közösségi komposztálásban gondolkozunk, akkor egy magyar startup, a Compocity megoldását is választhatjuk. Podcastunk legújabb adásában a cég alapítójával, Pancsa Emesével beszélgettünk.

Kevés szó esik róla, pedig a fosszilisek fenntartható alternatívája lehet, ráadásul előállításának minden eleme megfeleltethető a körforgásosság elveinek. A biogázról, mint megújuló erőforrásról Eszes Zsolttal, a biogáz előállításával is foglalkozó Water4All Zrt. ügyvezetőjével beszélgettünk.

A klíma- és ökológiai válság megoldásának egyik kulcsa, hogy mindennapi döntéseinket tudatosan hozzuk meg. Ehhez rengeteg odafigyelés és tanulás kell, de néha elég, ha csak felelevenítünk olyan tudásokat, melyekkel egyszer még/már rendelkeztünk. Ezen gondolat nyomán egyre többen ismerik fel az edukáció és a szemléletformálás fontosságát – ezt célozza a Paksi Atomerőmű Alkotó Energia programja is, melyet Iványi Krisztina, az erőmű kommunikációs főszakértője álmodott meg.

Podcastunkban a programról, de sokkal inkább a mögötte lévő szellemiségről beszélgettünk Krisztinával. Ahogy az adásból kiderül, vendégem nem csak munkája során szentel nagy figyelmet a fenntarthatósági kérdéseknek: permakultúrás módszerekkel biokertészkedik, törekszik a részleges önellátás megvalósítására, zero waste módon készíti ételeit, kapszulagardróbból öltözködik, és úgy általában élete minden területén igyekszik egyszerűen és tudatosan élni.

Mint meséli, ez számára nem is új keletű dolog, sokkal inkább családi örökség. Azonban míg egykor a szükség szorította rá az embereket a tudatos, takarékos életmódra, addig ma a fenntarthatóság követeli meg, hogy ne pazaroljunk. A feladat pedig adott, hiszen ameddig a túlélés múlt rajta, mindenki tudta, hogy miként ossza be a rendelkezésre álló erőforrásokat. Az elmúlt jó néhány évtizedben, a fogyasztói kultúra széles körű elterjedésével ezek a tudások részben, vagy néhol teljesen elvesztek. Ezek visszaépítésének sikerén is múlik, hogy sikerül-e az emberiségnek megállítania korunk válságait.

A klíma szélsőségesebbé válásának nyomán az elmúlt időszakban megszaporodtak a jégesők Európa szerte. Ezek rombolása a mezőgazdaság és a magántulajdonú ingatlanok vagy épp járművek esetében is jelentős károkat okoz. A károk mérséklésére azonban létezik technológia. Erről, illetve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által működtetett Országos Jégkármérséklő Rendszerről (JÉGER) annak vezetőjével, Kocsis Áronnal beszélgettünk.

A közlekedés fenntartható jövőjéről szóló diskurzusban a vasút nem megkerülhető tényező. Ennek egyszerű okai vannak: a közlekedés károsanyag-kibocsátásának nagyjából a 0,5%-áért felel globálisan, miközben ha a személyszállításról beszélünk, akkor az egy menetben elszállítható utasok számában szinte utolérhetetlen. Épp ezért fontos, hogy milyen lehetőségek és kihívások állnak az ágazat előtt. Erről Hegyi Zsolttal, a MÁV Start Zrt. szolgáltatásfejlesztési- és értékesítési vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.