Szeptember 11-én, az amerikai történelem ikonikus napján tartotta elnökjelölti vitáját Kamala Harris a Demokrata Párt jelöltje és Donald Trump a Republikánus Párt színeiben. A vita hangulatáról, fő megállapításairól és az új elnök személyének lehetséges külpolitikai irányvonalairól beszélgettünk Dr. Csizmazia Gáborral.

Beszélgetőpartner: Dr. Csizmazia Gábor, NKE John Lukács kutatóintézet tudományos munkatársa

Március 15-17-e között elnökválasztás volt Oroszországban, amelyet rendkívüli arányokkal nyert meg a rövid megszakítással már majdnem negyedszázada hivatalban lévő elnök, Vlagyimir Putyin. Okozott ez egyáltalán meglepetést bárki számára is? Volt Putyinnak reális kihívója? Mik voltak Borisz Nagyezsgyin ugrásszerű felívelésének vagy épp Alekszej Navalnij halálának a következményei? Az elnökválasztás részleteibe ásva megvizsgáltuk, hogy miért volt szüksége a Kremlnek ilyen magas arányokra, illetve az elnökválasztás mellett kitértünk a Moszkva külvárosában, a Crocus City Hallban történt terrortámadás részleteire és a lehetséges rövid- és hosszútávú következményeire is.

Résztvevők:

Bendarzsevszkij Anton Oroszország-szakértő, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója;
Vigóczki Máté György Oroszország-szakértő, az MCC Nemzetközi Kapcsolatok Iskola Geopolitikai Műhely kutatója

házigazda: Nagy Ákos Junior hallgató, DiploMaci

Hatalmának két évtizede alatt Vlagyimir Putyin neve összeforrt Oroszországgal. Mennyire stabil az orosz elnök hatalma? Lehet olyan kihívója, aki valódi veszélyt jelenthet uralmára? Hogyan változott a putyini rendszer világfelfogása és hozzáállása a világ más részeihez? Hogyan lett az egykori nyugatos centrista újítóból nacionalista autokrata? A nagy Putyin-rejtélyt körbejárva megvizsgáltuk, hogy vajon milyen történelmi párhuzamokat lehet vonni Putyin és az őt megelőző orosz vezetők között, továbbá fény derült rá, hogy milyen jövő várhat az orosz elnökre.

Résztvevők neve és pontos titulusa:

- vendégek: Bendarzsevszkij Anton Oroszország-szakértő, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója;
Vigóczki Máté György Oroszország-szakértő, az MCC Nemzetközi Kapcsolatok Iskola Geopolitikai Műhely kutatója

- házigazda: Nagy Ákos Junior hallgató, DiploMaci

2024 will mark the second anniversary of Russia's full-scale invasion of Ukraine. It is worth to think about what can be expected in the third year of the open offensive: will there be a new Russian offensive, will there be any change in the approach to nuclear weapons, will Western support remain sustainable? Arseny Sivitsky helps us answer these questions. The moderator is Máté Vigóczki, expert on Russia at MCC's Center for Geopolitics.

Although there is no universal definition of terrorism, it has emerged as one of the world's most serious concerns. Last month, HAMAS surprised Israel with a devastating strike, and war broke out on October 7. Some countries consider HAMAS the Palestinian militant group that seeks to reclaim control of Palestinian territory to be a terrorist organization, but others disagree.

Professor Jeffrey Kaplan, a Danube Institute visiting fellow and visiting lecturer at Óbudai University, was our guest on the recent Geopod series and provided his thoughts on the problem of terrorism and the current Gaza War.

Az AUKUS védelmi megállapodás 2021 szeptemberében született Ausztrália, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok részvételével, mely elsősorban a Csendes-óceán térségének biztonságát hivatott fokozni. A podcastban azt jártuk körül, hogy vajon valóban elrettentő erővel bír-e az egyre asszertívabb kínai terjeszkedéssel szemben az új megállapodás és hogy milyen előnyei, esetleg hátrányai lehetnek ebből kifolyólag Ausztráliának.

Beszélgetőpartner: Tenczer Ádám, kutató, MCC Külgazdasági Műhely

Lengyelország jelenleg kiemelkedő szerepet tölt be az európai biztonság szempontjából. Az ország stratégiai elhelyezkedéséből és méretéből adódóan kulcsfontosságú szereplő a kelet- és közép-európai régióban. Amellett, hogy az Egyesült Államok számára meghatározó stratégiai partnerré vált az elmúlt évtizedekben, erős politikai és gazdasági kapcsolatokat alakított ki a környező országokkal is, segítve az együttműködést és a kölcsönös érdekek előmozdítását az euroatlanti térségben. Kiemelt figyelmet fordít NATO-tagságán belüli kötelezettségeinek teljesítésére, így a védelmi kiadásainak fokozatos növelésével példaértékű haderőfejlesztést folytat a régió államaihoz képest.

Összességében Lengyelország aktív és elkötelezett szereplőként áll a kelet-európai térségben az európai biztonság és stabilitás erősítéséért. Gazdasági potenciálja, stratégiai elhelyezkedése és részvétele a nemzetközi együttműködésekben hozzájárulnak ahhoz, hogy az ország továbbra is fontos szerepet játsszon Kelet-Közép Európa fejlődésében és biztonságában.

A Világ kiadványsorozat két évvel ezelőtt látott napvilágot, 2021-ben, idén pedig újabb sorozattal bővült a sorozat. A „Világ2023” jelentősége, hogy hiánypótló szakmai áttekintést nyújt a 2022-es 2023-as év kiemelkedő belpolitikai, gazdasági és külpolitikai eseményeiről. Az elemzések középpontjába olyan kulcsfontosságú országok kerültek, amelyek közvetlenül vagy közvetve jelentősek Magyarország kül- és biztonságpolitikája szempontjából. A széleskörű témafeldolgozás mellett a szerzők rövid kitekintést próbáltak nyújtani az elkövetkező évekre vonatkozóan is. Az idei év kiadványa 44 országtanulmányt, több nemzetközi szervezetet és aktuális kérdést is bemutat.

A kötettel kapcsolatos főbb megállapításokról Kozma Klementina beszélgetett Dr. Demkó Attilával, a Geopolitikai Műhely vezetőjével és a kötet főszerkesztőjével.