A Fragmenta et Codices Kutatócsoport középkori kódexek és kódextöredékek vizsgálatával foglalkozik, hozzájárulva ezzel középkori írásbeliségünk és könyvkultúránk, valamint általában a magyar irodalom- és művelődéstörténet jobb megismeréséhez. Miért lehetnek fontosak a töredékesen fennmaradt kódexek is? Vannak-e híres kódextöredékek? Mennyiben sajátos a Corvina könyvtár? Az OSZK 25. csevejében a HUN-REN–OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport tudományos kutatóit, Lauf Juditot és Zsupán Edinát Ujhelyy Attila, a nemzeti könyvtár kommunikációs munkatársa kérdezte a középkori kéziratos könyvek vizsgálatáról.

Tartalom:

01:23 A kutatócsoport története

01:58 Papirusz, pergamen, papír

03:50 Híres magyar kódexek

04:40 Az OSZK-ban őrzött kódexek

08:30 Feltáratlan kódextöredékek

12:04 A kódextöredékek tartalma

16:15 Az OSZK legfontosabb kódextöredékei

19:16 Elveszett kódexek – meglévő töredékek

21:26 Stíluskülönbségek a középkori írásban

28:58 Mikor készült?

30:47 Ismertebb szkriptorok (másolók)

34:11 Kódexek tudományos feldolgozása, katalogizálása

38:20 Fizikai vizsgálat

39:40 Hogyan kell tárolni a kódexeket?

42: 17 Kálmáncsehi Domonkos kódexeiről

44:21 Hunyadi Mátyás budavári könyvtára

50:00 Bibliotheca Corvina Virtualis

Az OSZK 24. csevejében Török Máté előadóművész, fotográfus, grafikus volt vendégünk, akivel arról beszélgettünk, hogyan fér össze három különböző művészeti terület egy életútban. Török Mátét nehéz lenne röviden bemutatni, hiszen egy reneszánsz emberhez hasonlóan sokoldalúan tehetséges.

Arról beszélgettünk, hogyan fér össze ennyi minden egy életútban. Aki kérdez, Ujhelyy Attila, az OSZK kommunikációs munkatársa, a felvételt Solymosi Ákos hangmérnök segítette.

Tartalom:
01:30 „Minden belefér az időmbe”

03:40 Zenész gyermekkor 😊

04:50 Grafika, OSZK, borító

06:50 Kedvenc projektek

08:20 Az idő arcai kiállítás: világos terek, logotípia, verziók

12:15 A Jeles napok tartalomszolgáltatás aktualizálása

15:10 Misztrál együttes: „A gondviselés a verséneklés felé vitt”

19:30 „Maradtunk azon az úton, amit kitűztünk.” Siker és Kossuth-díj

21:22 Versénekmondó program

24:04 Pálos-projekt

26:10 Közeljövő: Petőfi-összeállítás

2024. május 16-án az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) alapítói terében tartott sajtótájékoztató alkalmával mutatták be a Bibliotheca Corvina Virtualis oldalon legújabban közzétett corvinákat.

Az OSZK mint a magyar írott kulturális örökség őrzője, kiemelt figyelmet fordít Hunyadi Mátyás király (1458–1490) szellemi örökségére, a Corvina könyvtár kódexeire és ősnyomtatványaira; fontos feladatának tekinti a nagy hírű reneszánsz uralkodói gyűjtemény emlékezetének ápolását. Több mint húsz évvel ezelőtt indult meg a fennmaradt és a világ könyvtáraiban szétszórva őrzött kódexek szisztematikus, részletes újrafeldolgozása, amely folyamat azóta már rendkívül sok új eredményt hozott. 2022 tavaszán a projekt új lendületet kapott, amikor az OSZK a teljesség igényével fordult a külföldi őrzőgyűjteményekhez, és azóta folyamatosan gyarapítja a hiányzó corvinák digitális másolatait.

Lewis Carroll: Alice csodaorszégban

fordító: Kosztolányi Dezső

felolvasó: Bereznay Éva

MVGYOSZ hangoskönyvek

"Lábánál megzizzent a fű, s a fehér Nyuszi surrant el, a közeli tóban a riadt Egér a hullámokat kavarva úszkált, s hallotta, hogy csörög a csésze-kanál Április Bolondjának meg a társainak soha véget nem érő lakomáján, hogy rikácsol a Királynő, aki szerencsétlen vendégei fejét leütteti..."

Miért fontos a kiadókat jellemző jelvények gyűjtése és bemutatása? Milyen szándékkal készültek ezek? Melyik korszakban, milyen technikát alkalmaztak az elkészítésükhöz? Hogyan változtak a jelvények az évszázadok során? Kiadói és nyomdászjelvények Magyarországon 1921–1940 címmel jelent meg a témát feldolgozó könyvsorozat negyedik része.

Az OSZK 22. csevejében a könyvsorozat szerzőjét, Simon Melindát, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának egyetemi adjunktusát, nyomdászattörténészét, kultúrtörténészét Ujhelyy Attila, a nemzeti könyvtár kommunikációs munkatársa kérdezte.

Tartalom:

01.21 Könyvenként bővülő tartalom

01.50 Író és a téma találkozása

02.44 Hogyan zajlott a jelvények gyűjtése?

05.40 Miben hasonlítanak a lisztkereskedők és a kiadók?

07.30 Ősnyomdászat

08.50 Típusok és osztályok

09.54 Idővel változó technika

13.00 Miért fontos a nyomdászjelvények megőrzése a jövő számára?

15.30 Mi a hasonlóság vagy különbség az ex librisekhez, a cégérekhez, a pecsétekhez, logókhoz képest?

18.50 Az európai adatbázis kutatása

21.00 Stíluskövetés, fejlődés, ikonográfia

23.45 Jelképek, elemek divatja

25.15 Csere, módosítás, újratervezés

27.10 A legutóbbi kötet tartalma

30.30 Jövőbeli tervek

32.30 Speciális terület

A március 15-i nemzeti ünnep alkalmából több mint ezer XIX. századi fotográfia, köztük az Egressy család dagerrotípiái váltak hozzáférhetővé a nemzeti könyvtár Fotótér elnevezésű tartalomszolgáltatásában.

Az OSZK 21. csevejében a XIX. század közepének fotókincseiről kérdezte Sárközy Rékát, az OSZK Történeti Fénykép- és Interjútár vezetőjét Ujhelyy Attila, a nemzeti könyvtár kommunikációs munkatársa. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a csevej elkészítését.

Tartalom:

02.20 Nemzetközi érdeklődés – izgalmas tartalomszolgáltatás

04.00 A magyar portréfotózás kezdetei: a dagerrotípiák

05.14 Miért van minden fellelt dagerrotípia nagy becsben?

06.00 Az Egressy család dagerrotípiái

07.35 Egressy Gábor, a neves színész mint amatőrfotós?

09.53 A Petőfi-dagerrotípia

11.22 Milyen céllal készülhettek Egressy különös képei?

16.15 A korabeli képek készítésének körülményei

17.30 Sópapírfelvételek az OSZK-ban

19.55 Felajánlás, hagyaték és guberálás

22.47 Aktuális kiállítás: A magyar portréfényképezés kezdetei az 1840–50-es években

26.00 Az OSZK Fotótér további érdekességei

Fotótér: https://fototer.oszk.hu/

XIX. századi fotográfia: https://fototer.oszk.hu/kereso/#kulcsszo=portr%C3%A9f%C3%A9nyk%C3%A9pez%C3%A9s

Egressy család dagerrotípiái: https://fototer.oszk.hu/torteneti-fenykepek/egressy-gabor-ulo-kepmasa/ és https://fototer.oszk.hu/torteneti-fenykepek/egressy-akos-es-arpad-kepmasa/

A magyar portréfényképezés kezdetei az 1840–50-es években: https://oszk.hu/kiallitasok/magyar-portrefenykepezes-kezdetei-az-1840-50-es-evekben

A 2017 novemberi rendezvényünk a fordítás témakörét járta körül: a fordító és a nyelv kapcsolatáról valamint a fordítás révén játékra alkalmat adó nyelvről hallhatott a közönség. Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító, aki az Arany János-emlékévhez kapcsolódva Arany Shakespeare fordításairól, elsősorban az 1864-es Szentivánéji álom átültetéséről beszélt. Nádasdy úgy vizsgálta Arany fordítói eljárását tartalmi és formai szempontból, hogy maga is újrafordította a darabot.