Hogyan készültek a karácsonyi ünnepekre évszázadokkal ezelőtt? Milyen volt az advent a középkorban? Rudolf Dánielt, a Dívány.hu szerkesztőjét kérdezte Szabó Kimmel Tamás és Fehér Mariann.

a nap embere: Jocó bácsi, azaz Balatoni József. a tetovált történelemtanár, az író, az influenszer. évek óta a WMN -en publikál. az első megjelenése az oldalon egy nagyinterjú volt, amelyet D. Tóth Kriszta készített vele, de valójában csak az apropót jelentette ez az interjú ahhoz, hogy felkérjék szerzőnek. abban a cikkben DTK így írt róla: "Van egy tetovált tanár. Szereti a fröccsöt. Néha dadog. Nyilvános Facebook-oldalát, a Jocó bácsi világa-t több tízezren követik. Interjút ad. A tévében is szerepelt. Az óráin improvizál. Ha úgy látja, hogy egy gyereknek szüksége van rá, megöleli. Volt olyan diáklány, aki neki mondta el először, hogy megjött a menstruációja. A történelmet úgy tanítja, hogy nagyobb hangsúlyt fektet az emberekre, mint az évszámokra. Ha elront valamit, kiáll a diákjai elé, és elnézést kér tőlük. Az élménypedagógiában hisz akkor is, ha az nem mindig egyeztethető össze a Nemzeti alaptantervvel. És ha valakinek ez nem tetszik, akkor vitatkozik vele egy egészségeset."

Az egyik legizgalmasabb jelenség napjaink magyar könnyűzenei placcán. Félve írjuk, hogy underground zenei színterén, mert azokat a kereteket már egy jó ideje kinőtte Beton.Hofi. Még csak 31 éves, de már Fonogram-díjas. Megtépte párszor már az élet, azonban már egyre több időt és energiát fektet az önismeretbe. Az egykori focista, közgazdász, rapper járt nálunk. És milyen jól tette, hogy így tette.

Kerekes József, a hang, a színész, az apa, vagy ahogyan kollégái, barátai hívják: Pubi. Négy gyermek apukája. Számtalan médium, felület, szereplő számára kölcsönözte hangját. Hallhattuk műsor narrátoraként, csatornahangként, de mondjuk Jim Carrey, vagy Garfield magyar hangjaként is. Na és persze számtalanszor láthattuk őt a színpadon is. Éveken át a Vígszínház társulatának tagja volt. Előtte játszott a Budapesti Kamaraszínházban, a József Attila Színházban és a Budaörsi Játékszínben is. Ezúttal pedig nálunk járt.

Az imádnivaló Balázs Andi. A Karinthy Színház ezerarcú tehetsége, csodálatos szerepek megformálója. De nem csak a színpadon láthatjuk őt: hangját megszámolatlan karakter számára kölcsönözte már pályája során. Szerepelt tévéműsorokban, reklámokban. Nem mellesleg: valódi közösségi média sztár. Mondjuk így: influenszer.

A Puzsér. Kár is próbálkozni azzal, hogy dióhéjban bemutassuk az ország egyik legismertebb és talán leghangosabb kritikusát. Levegővétel nélkül, végtelen összetett mondatokkal képes lenyűgöző hosszúságú gondolatfolyamot ráborítani bárkire és bármire. Általában teszi ezt építő, sőt mondhatni világmegváltó szándékkal. Most éppen a gasztronómiában készül forradalmat végrehajtani azzal, hogy felszabadítja a magyarokat a burzsoá kulinária elvárásai és elnyomása alól. Ennek lenyomata a Gonzó Szakácskönyv. Ez jelentette az apropót, amiért nálunk járt. És hát volt mit mondania. 

Trokán Nóra egész életét áthatja a színházi közeg varázslatos világa, amelyre gyermekkora óta második otthonként tekint. Színészcsalád gyermeke. Édesapja: Trokán Péter, édesanyja: Papadimitriu Athina és nővére: Trokán Anna, szintén színészek. 2005-ben nyert felvételt a Színház- és Filmművészeti Egyetemre. Diploma után a Kecskeméti Katona József Színház társulatához szerződött. 2013-tól játszott az Örkény Színházban is. 2019-től az RTL Klub A Tanár című sorozatában alakítja Kovács Lilla karakterét. Szerepelt a Nemzeti Színház előadásaiban és többször részt vett független színházi produkciókban is. Színházi szerepei mellett filmekben látható és szinkronizál is. Régóta fotózik, szívesen készít portréképeket kollégáiról is. Hároméves kora óta lovagol.

Író, költő, műfordító, tűzoltó, katona, vadakat terelő juhász - áll Lackfi János honlapján a rövid, de velős mondat annál a résznél, hogy "rólam". Magáról így ír: 1971-ben születtem Budapesten. Író, költő, műfordító, szerkesztő vagyok. Harmincnál több könyvet írtam, felét felnőtteknek, felét gyerekeknek, harmincegynéhányat pedig lefordítottam franciából. Megzenésített verseimből négy CD-nyi került kiadásra, Lovasi András, Malek Andrea, Herczku Ágnes és mások előadásában. Tizenhét évig tanítottam a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. 1999-től a Nagyvilág világirodalmi folyóirat szerkesztőjeként tevékenykedem. 2003-tól 2011-ig a Műfordítók Egyesülete elnökségi tagja voltam. Humoros identitásesszé-kötetem, a 2012-es Milyenek a magyarok? huszonötezer példányban fogyott el, folytatása, a 2013-ban publikált Milyenek MÉG a magyarok? tízezer példánynál tart. 2014-ben látott napvilágot a novellákat tartalmazó Három a magyar igazság. Megtisztelő, hogy elnyertem többek közt a József Attila- és a Prima Primissima-díjat. Zsámbékon élek feleségemmel és öt gyermekemmel.