Herczeg Ágnes, Mőcsényi Mihály-díjas táj- és kertépítész, a Pagony Iroda társalapítója és vezetőtervezője, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, a MATE Kertművészeti és Kertépítészeti Tanszékének docense.

Diplomáját a Budapesti Kertészeti Egyetemen szerezte, majd később a Magyar Tudományos Akadémia képzési programjaiban, valamint bécsi és luccai ösztöndíjasként bővítette tudását. Tervezőként számos köztérmegújítás fűződik nevéhez, többek közt Tihanyban, Balatonfüreden, Szombathelyen és Székelyföld számos településén. Térségi szintű munkái közül a Dörögdi-medence, és az erdélyi Csomád-Bálványos régió rendszerváltozás utáni fejlesztése emelkedik ki.

Neve mára a szorosan összekapcsolódik a történeti kertekkel, hiszen nem csak kutatja a hajdani magyar kertművészetet, de sokat is tesz annak megőrzéséért, feltámasztásáért. Több kastély-, kolostor- és várkert rekonstrukciójában vett részt, egyebek mellett Turán, Szabadkígyóson, a budai Várban, Szerencsen, Devecserben vagy épp Várpalotán. A tervezés mellett kiemelkedő fontosságú munkája a Magyar Kertörökség Alapítvány létrehozása és vezetése.

Tervezői és szakmai közéleti tevékenységén túl számos cikk, könyv szerzője, szerkesztője, fordítója, kiadója, az Ars Topia Alapítvány kalákamozgalmának vezetőjeként pedig több ezer önkéntes munkáját segítette az elmúlt évtizedekben. 2023 óta a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja.

Olvass még többet az Építészfórumon!

Bereczky Ákos, okleveles építőmérnök, aktív- és mikromobilitási szakértő

Köztársasági ösztöndíjjal végzett a Budapesti Műszaki Egyetem német nyelvű képzésén, egy félévet pedig a karlsruhei műszaki egyetemen hallgatott. Kezdetben generálkivitelezésben, majd környezetvédelmi tervezésben és közműtervezőként dolgozott, ösztöndíjasként Németországban is.

2013-tól hat éven át kerékpáros stratégiai koordinációval foglalkozott a Budapesti Közlekedési Központban. Előadott a hollandiai VeloCity konferencián, és részt vett Budapest kerékpáros térképének újrakiadásában, mely kilenc év szünet után, 2018-ban jelent meg újra. A főváros Kerékpárforgalmi Főhálózati Tervének egyik megalkotója. Tagja volt a Budapesti Mobilitási Tervet, a Budapest Közúti közlekedésbiztonsági stratégiáját, valamint a Kerékpározható közutak című Útügyi Műszaki Előírást kidolgozó csoportoknak is.

A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum új állandó kiállításának előkészítéséhez tanulmányt írt a magyarországi kerékpárközlekedés történetéről, melyhez életútinterjúkat készített. Tíz éve foglalkozik a magyarországi iskolák mobilitásával: 2022 óta 9000 diákot vontak be az ezzel kapcsolatos kutatásba.

Jelenleg az Értékterv Kft. mikromobilitási szakértője és a Heti Fortepan blog társszerzője. Nős, három gyermek édesapja.

Olvass még többet az Építészfórumon!

Kruppa Gábor, Ybl-díjas építész.

A Budapesti Műszaki Egyetem építészkarán végzett 1990-ben. Egy hollandiai tervezési gyakorlat után, 1992-től részt vett Erick van Egeraat Andrássy úti épületfelújítási munkájában. Később a holland építész budapesti irodáját vezette öt éven keresztül.

Ezt követően a Gresham palota átépítésének vezető építészeként a magyar szecessziós építészet egyik remekművének megfiatalításán dolgozott. Itt szerzett tapasztalatait hasznosította később, amikor Eszterháza, Püspökszentlászló, Gödöllő műemléképületeivel foglalkozott a Kima Stúdió munkatársaként. Itt lehetőséget kapott határozott formavilágú és karakteres kortárs épületek tervezésére is. Ezek közül a Magyarország pozsonyi Nagykövetsége, Újpalota katolikus temploma és a velencei Bence-hegyi kilátó a legkiemelkedőbb alkotások.

Az ingatlanpiaci válság, a tervezési munkák visszaesésének idején műszaki ellenőrként dolgozott a mátraverebély-szentkúti zarándokközpont építkezésén. Nyaranta építészhallgatóknak táborokat szervezett, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Cigánypasztorációs vezetőjének szakmai programját segítve falusi közösségi házak felújításával. A Műegyetemmel meghívott oktatóként a mai napig kapcsolatban van.

2018-ban megalakította saját építészirodáját, aminek első munkái a Miniszterelnökség belsőépítészeti tervezése, illetve a Pénzügyminisztérium várbeli épületének felújítása volt. Nemzetközi tervpályázaton a KÖZTI-vel elnyerték a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új Campusának tervezését.

Olvass még többet az Építészfórumon!

Balogh Samu várostervező, Budapest főpolgármesterének kabinetfőnöke.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi egyetemen szerzett BSC diplomát mint építőmérnök. A tájépítészeti karon tett rövid kitérőt követően Stockholmban folytatta tanulmányait, ahol a KTH Sustainable Urban Planning and Design szakán szerzett mesterfokozatot.

A magyar és svéd főváros mellett élt hosszabb-rövidebb ideig Firenzében, Amszterdamban, Kolozsváron és Párizsban is, ám a város iránti érdeklődését alighanem Wekerletelepről hozza, ahol felnőtt.

Budapesten eleinte civil kezdeményezésekben vett részt. A Járókelő Egyesülettel átdolgozták a brit Egészséges utcák programot a magyar főváros viszonyaira, és részt vett a ferencvárosi Kiserdő megvédéséért folytatott sikeres ellenállásban is.

Jelenleg a főpolgármester kabinetfőnökeként dolgozik, ahol a várostervezés és közlekedésfejlesztés felügyelete is a feladatai közé tartozik. Aktív szerepe volt abban, hogy megkezdődött a pesti alsó rakpart fokozatos átalakulása taktikai és közösségi eszközökkel. Részt vett az Otthon Budapesten stratégia megalkotásában is, mely a kiköltözés okozta ingázás és az ingázás szülte problémák miatt fokozódó kiköltözés ördögi körét igyekszik megtörni.

Olvass még többet az Építészfórumon!

Hogyan függ össze a Rákosrendező kérdése Budapest 150 éve eltervezett városszerkezetével? Melyek a főváros leginkább alulértékelt és legígéretesebb területei? És mik is valójában azok az épületek az Oktogonon, amiket a felületes szemlélő lakóháznak néz? Többek között ezekre a kérdésekre felel Zsuppán András, a Heti Válasz újságírója az Auditórium podcast új évadának első adásában.

A Magyar Építőművészek Szövetsége podcastjának, az Auditórium új évadában a 150 éves Budapesttel foglalkozunk, amit igyekszünk a legkülönbözőbb irányokból bemutatni. Ennek megfelelően vendégünk lesz olyan várostervező, aki a fővárosi kabinetben dolgozik, és olyan építész is, aki kiemelt állami beruházások tervezője a fővárosban. Szó esik majd jelenről, múltról és jövőről, kertekről, parkokról, közlekedésről, meg persze jó pár házról is.

Az első rész vendége Zsuppán András lesz, aki egy időben az Építészfórum szerkesztője is volt, jelenleg pedig az egyik legfontosabb építészeti újságíró hazánkban. Vele Budapest városszerkezetének kialakulásáról ültünk le beszélgetni. Először arról kérdeztük, mi is maradt, illetve valósult meg egyáltalán a 150 évvel ezelőtti álmokból, de nagyon gyorsan eljutottunk a rákosrendezői mini Dubajba, majd a haldokló belváros Airbnb-apokalipszisán át a Naplás-tó partjára.

Az Auditórium következő adásának vendége Balogh Samu várostervező, a főpolgármester kabinetfőnöke lesz, akivel a most is érintett témák (Rákosrendező, lakhatási problémák) mellett arról is beszélgetünk, hogy milyen is Budapest más európai nagyvárosokkal összehasonlítva.

Az Auditórium a Magyar Építőművészek Szövetségének csütörtökönként jelentkező podcastsorozata, melyben Zubreczki Dávid szakíró, építészeti mesemondó beszélget építészekkel a fenntarthatóságról. A műsor médiapartnere az Építészfórum, ahol a hanghoz képeket, terveket, linkeket és sok más információt találnak az érdeklődők. A podcast a Madaz kiadó gondozásában jelenik meg.

Olvass még többet az Építészfórumon!

A Magyar Építőművészek Szövetsége podcastjának, az Auditóriumnak a vendége Gula Tamás világítástechnikai mérnök volt, aki épp úgy dolgozott magyarországi történelmi épületek hagyományos világításán, mint Közel-Keleten a világ legnagyobb fényfelületein. Idén októberben Megépíteni a lehetetlent címmel új, ötrészes dokumentumfilm-sorozat érkezett a National Geographic műsorára, amelynek egyik témája a néhány hete átadott Las Vegas-i Sphere, hektárokban mérhető gigantikus LED-felületeivel valódi világszenzáció.

E mérnöki bravúrokról kérdeztük Gula Tamás világítástechnikai mérnököt, aki igen széleskörű tapasztalatot szerezett ilyen fejlesztésekben. Idehaza részt vett a Magyar Nemzeti Bank, az Országház Látógatóközpontja és a Várkert Bazár vészvilágításának tervezésében, a sümegi várban és a gödöllői Grassalkovich-kastélyban pedig a kiállítóterek megvilágításán dolgozott. Quatarban többek között a 2022-es világbajnokság két stadionjának a Khalifa International es a Zaha Hadid féle Al Janoub Stadion világítási munkaiban is részt vett. Dolgozhatott két Picasso-kiállítás fényein és a Torch Doha Guinness-rekord LED-homlokzatán is.

Olvass még többet az Építészfórumon!

Ez a Magyar Építőművészek Szövetségének podcastjának egy különleges, évadon kívüli epizódja, melyben egy bizonyára sokakat megosztó témával foglalkozunk majd: a gigantikus mérnöki alkotásokkal.

Méghozzá azért, mert idén októberben Megépíteni a lehetetlent címmel új, ötrészes dokumentumfilm-sorozat érkezik a National Geographic műsorára. A műsor készítői hatalmas, már-már lehetetlennek tűnő konstrukciók születésébe engednek bepillantást, mint amilyen egy 122 méter hosszú léghajó építése az Egyesült Államokban, vagy épp egy 580 méter fesztávolságú híd felhúzása a Dél-afrikai Köztársaságban.

Milyen hatással vannak ezek az építmények az őket körülvevő világra, hogyan hatnak környezetünkre, gazdaságunkra vagy akár a gondolkodásunkra? Mit adnak nekünk és mit vesznek el ezek az innovatív építmények a társadalomtól? Az Auditórium két különkiadásában ezekre a kérdésekre keressük a választ a sorozatban bemutatott alkotások kapcsán.

Olvass még többet az Építészfórumon!

Krizsán András DLA, Ybl- és Pro Architectura-díjas építész, a Modum építésziroda vezető tervezője, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke. Révfülöpön született és nőtt fel, mely máig meghatározza munkásságát.

A Budapesti Műszaki Egyetem elvégzése után a Kós Károly Egyesülés Vándoriskolájába került, ahonnan útja a Balaton-felvidékre vezetett vissza. Számos munkája született ezen a vidéken, melyek közül a révfülöpi evangélikus központ, a zánkai Új Nemzedék Központ, valamint a felsőörsi iskolabővítés a legjelentősebbek. Mindemellett számos kisebb épületével – elsősorban ravatalozóival és temetőkápolnáival – is kivívta a szakma figyelmét. Evangélikusként szoros szálak fűzik az egyházhoz: tervezett nekik kollégiumot, konferenciaközpontot és templombővítést is. Legismertebb szakrális alkotása a kastélydombi Luther-kápolna Budapesten.

Megvalósult tervei mellett kiemelkedően fontos a kutatói és szervező munkássága is. 2013-ban elkészítette a Balaton-felvidéki építészeti útmutatót, mely tulajdonképpen a településképi arculati kézikönyvek prototípusának tekinthető Magyarországon. A Falufejlesztési Társaság egyik alapítója, és olyan kezdeményezések motorja, mint a Csütörtöki Iskola vagy a Nagyapám Háza. 2016 óta a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke.

Rendszeresen publikál, könyvei közül a Somogyi Győző grafikussal készített A Balaton-felvidék tájba simuló népi építészete a legismertebb. Munkásságát többek között Ybl-, Pro Architectura- és Kós Károly-díjjal, valamint a Magyar Ezüst Érdemkereszttel ismerték el.

Olvass még többet az Építészfórumon! http://epiteszforum.hu/auditorium-podcast--krizsan-andras