Augusztusban kipróbálom milyen csak egy szempont szerint olvasni egész hónapban, benevezek ugyanis a Fűszerpaprika Olvasási Maratonra. Ez egy olyan olvasási kihívás, amely a magyar szerzőket/írókat helyezi fókuszba, és arra ösztönöz mindenkit, hogy egy hónapon át olvasson minél több (vagy csak és kizárólag) hazai szerzős könyvet.

A New York Times nemrég közzétette azt a 100-as könyves toplistát, amelyben listázzák a 21. század eddigi legjobb könyveit. Végignéztem a listát, ebben az adásban pedig néhány meglepő észrevételem osztom meg veletek, és persze a könyvekről is szó lesz!

The New York Times 100-as lista: https://www.nytimes.com/interactive/2024/books/best-books-21st-century.html

Június mennyiségben kevésbé, minőségben viszont elég jó hónap volt. Olvastam két világirodalmi gyöngyszemet (ráadásul elég különleges nemzetiségű szerzőktől), folytattam a kortárs magyar széppróza olvasásokat, de belefért a hónapba két klasszikus és egy nonfiction is.

Könyvek, amiket említek: Narine Abgarjan: Szimon (Typotex, 2023) Fernando Aramburu: Pátria (Bookart, 2024) Patik László: The kocsma (L'Harmattan, 2024) Szűcs Teri: Visszatért hozzám az emlékezet. Demencia és Óperencia (Magvető, 2024) Erich Maria Remarque: Nyugaton a helyzet változatlan (Árkádia, 1985) Lev Tolsztoj: Kreutzer-szonáta (Atheneaum, 2021) Jessie Inchauspé: Glükóz forradalom. A vércukorszint kiegyensúlyozás életünket megváltoztató hatalma (Művelt Nép, 2022)

Eltelt az év első fele, ideje számot vetni az olvasásokkal. Statisztikák, kihívások, kedvencek, csalódások, meglepetések és várakozások a "Félévzárási pánik" book tag kérdései alapján.

Sok új könyvvel tértem haza a 95. Ünnepi Könyvhétről.

Május elég vegyesre sikerült olvasmányok szempontjából, de az biztos, hogy változatosan olvastam. A hónapban sorra került: klasszikus kalandregény, szocialista krimi, nonfiction és memoár, novellák, skandináv regény és egy kortárs román féltégla is.

Könyvek, amiket említek:

Báró Orczy Emma: A Vörös Pimpernel (Menő Könyvek, 2024)

Horváth Judit: Pince (Magvető - Albatrosz Könyvek, 1988) Bácsatyai Dániel: Bulcsú (Corvina, 2024) Betiltott könyvek (HVG Könyvek, 2024) Ungváry Rudolf: Eszmélésem története (Jelenkor, 2023) Adaobi Tricia Nwaubani: A baobab árnyékában (Ampersand, 2024) Hegedüs Vera: Mondass egy misét értem (Kalligram, 2024) Vesna Lemaic: Szíves fogadtatás (Helikon - Margó Könyvek, 2023) Mircea Cărtărescu: Szolenoid (Jelenkor, 2023) Nicolas Mathieu: Rose Royal/Wagner bíró (Typotex - Typotex Világirodalom, 2024) Kristín Marja Baldursdóttir: A sirályok kacagása (Metropolis Media - Szépirodalmi kötetek, 2020)

Amióta irodalom létezik, cenzúra is létezik: a történelem folyamán rengeteg könyvet tiltottak be, főként erkölcsi, vallási és/vagy politikai okokból. A HVG Könyvek gondozásában nemrég megjelent a Betiltott könyvek c. válogatás, amelyben 87 olyan könyv ismertetője szerepel, amelynek megjelenését, árusítását vagy hozzáférhetőségét korlátozták valamikor a történelem folyamán. Ebben a videóban most ötöt meg is mutatok közülük, és arról is lesz szó, mi szúrta a mindenkori cenzorok szemét.

Könyvek, amiket említek:

Betiltott könyvek

Daniel Defoe: Moll Flanders

Gustave Flaubert: Bovaryné

Erich Maria Remarque: Nyugaton a helyzet változatlan

Ken Kesey: Száll a kakukk fészkére

Salman Rushdie: A sátáni versek

Salman Rushdie: Kés

Áprilisban főleg kortárs magyar irodalmat, krimiket és skandináv regényeket olvastam. Hozom az összegzőt, amelyben részletesebben is beszélek róluk.

Könyvek, amikről a videóban beszélek: Cecilie Enger: Anyám ajándékai Cecilie Enger: Lélegezz Kjersti Annesdatter Skomsvold: A gyerek Vigdis Hjorth: Henrik Falk Török Lajos: Detektívtörténet ​és szocializmus. Fejezetek a Kádár-kori bűnügyi irodalom történetéből Patkó Ágnes: Halálos rozé Kocsis Gergely: A varjúszellem Kondor Vilmos: Az első budapesti olimpia Győrffy Ákos: A csend körei Berta Ádám: Gyerekkorunk legszebb nyara Molnár T. Eszter: Teréz, vagy a test emlékezete Magyary Ágnes: Az örök székely Zoltán Gábor: Ólomszív