A klíma- és ökológiai válság megoldásának egyik kulcsa, hogy mindennapi döntéseinket tudatosan hozzuk meg. Ehhez rengeteg odafigyelés és tanulás kell, de néha elég, ha csak felelevenítünk olyan tudásokat, melyekkel egyszer még/már rendelkeztünk. Ezen gondolat nyomán egyre többen ismerik fel az edukáció és a szemléletformálás fontosságát – ezt célozza a Paksi Atomerőmű Alkotó Energia programja is, melyet Iványi Krisztina, az erőmű kommunikációs főszakértője álmodott meg.

Podcastunkban a programról, de sokkal inkább a mögötte lévő szellemiségről beszélgettünk Krisztinával. Ahogy az adásból kiderül, vendégem nem csak munkája során szentel nagy figyelmet a fenntarthatósági kérdéseknek: permakultúrás módszerekkel biokertészkedik, törekszik a részleges önellátás megvalósítására, zero waste módon készíti ételeit, kapszulagardróbból öltözködik, és úgy általában élete minden területén igyekszik egyszerűen és tudatosan élni.

Mint meséli, ez számára nem is új keletű dolog, sokkal inkább családi örökség. Azonban míg egykor a szükség szorította rá az embereket a tudatos, takarékos életmódra, addig ma a fenntarthatóság követeli meg, hogy ne pazaroljunk. A feladat pedig adott, hiszen ameddig a túlélés múlt rajta, mindenki tudta, hogy miként ossza be a rendelkezésre álló erőforrásokat. Az elmúlt jó néhány évtizedben, a fogyasztói kultúra széles körű elterjedésével ezek a tudások részben, vagy néhol teljesen elvesztek. Ezek visszaépítésének sikerén is múlik, hogy sikerül-e az emberiségnek megállítania korunk válságait.

A klíma szélsőségesebbé válásának nyomán az elmúlt időszakban megszaporodtak a jégesők Európa szerte. Ezek rombolása a mezőgazdaság és a magántulajdonú ingatlanok vagy épp járművek esetében is jelentős károkat okoz. A károk mérséklésére azonban létezik technológia. Erről, illetve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által működtetett Országos Jégkármérséklő Rendszerről (JÉGER) annak vezetőjével, Kocsis Áronnal beszélgettünk.

A közlekedés fenntartható jövőjéről szóló diskurzusban a vasút nem megkerülhető tényező. Ennek egyszerű okai vannak: a közlekedés károsanyag-kibocsátásának nagyjából a 0,5%-áért felel globálisan, miközben ha a személyszállításról beszélünk, akkor az egy menetben elszállítható utasok számában szinte utolérhetetlen. Épp ezért fontos, hogy milyen lehetőségek és kihívások állnak az ágazat előtt. Erről Hegyi Zsolttal, a MÁV Start Zrt. szolgáltatásfejlesztési- és értékesítési vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.

Ruháink meghatározó szerepet játszanak életünkben, hiszen szerepük jóval túlmutat funkciójukon. Önkifejezésünk részéi, sokat mondanak arról, hogy mit gondolunk a világról, hogy mit szeretünk, vagy éppen mit gondolunk a kényelemről. Ruháinkhoz és a trendeket alakító és meglovagoló divatiparhoz viszont bőven kapcsolódnak fenntarthatósági problémák is. Adásunk aktuális részében ezeket tekintjük át a téma kutatójával, Dobos Emesével, a Hun-Ren KRTK Világgazdasági Kutatóintézet munkatársával.

Talán nem túlzás azt állítani, hogy élete bizonyos szakaszában minden magyar találkozott a menzával, részt vett a közétkeztetésben. Ebből következik az is, hogy egy olyan ágazatról beszélünk, mely hatalmas tömegeket ér el: méretéből adódóan működésével és adott esetben a szemléletformáló tevékenységével is rengeteget tehet a fenntarthatóságért és az egészséges életmód támogatásáért. Erről beszélgettünk a közétkeztetésben piacvezető Hungast két munkatársával, Váncsodi Réka fenntarthatósági menedzserrel és Páger Zsolt projektigazgatóval.

Ugyan csak néhány évtizede kezd nyilvánvalóvá válni, hogy az emberi tevékenység folytán már–már visszafordíthatatlan folyamatokkal kell szembenéznünk bolygónkon, a természetvédelem mégsem újkeletű dolog. E régre visszanyúló történetről, az ember és természet viszonyának alakulásáról, a természetvédelem győzelmeiről, és a példaképként előttünk álló nagy elődökről is szól Erdős László biológus kutató tavaly megjelent könyve, a Hogyan mentsünk bolygót? A természetvédelem története, melyről podcastunk legújabb adásában beszélgettem a szerzővel.

Az élelmiszeripar egy intenzíven változó terület, ahol sok múlik a fogyasztói igényeken, de egyre inkább megjelennek a fenntarthatósági szempontok is. A téma jobb megértésében Dr. Némedi Erzsébet élelmiszeripari mérnök, biotechnológus, az élelmiszertudományok doktora volt a segítségemre, akivel áttekintettük az iparági kihívásokat, de szót ejtettünk arról is, hogy fogyasztóként mire érdemes ügyelni, ha törekedni szeretnénk a fenntarthatóságra.

Legfrissebb podcastunk vendégei a pénzügyek világából érkeznek, és arra próbálnak választ adni, hogy miként érhető tetten a fenntarthatóságra való törekvés egy pénzintézetnél.

Szege György, az MBH Bank ESG- és fenntarthatósági vezetője, valamint Kovács László Viktor, az MBH Alapkezelő üzletfejlesztési és értékesítési igazgatója mesél többek közt az MBH Csoport „Fenntartható Jövő Bankja” programjáról, az ESG-szemlélet mibenlétéről és fontosságáról, valamint arról is, hogy zöld befektetési termékekkel miként gyakorolhat pozitív hatást a környezetre egy pénzintézet.

Utóbbi téma azért is aktuális, mert az MBH Csoport az elmúlt időszakban bővítette zöld befektetési termékkörét, ezzel kínálva még szélesebb palettát azok számára, akik a versenyképes hozamok lehetősége mellett a fenntarthatósági szempontokat is figyelembe veszik a befektetések megválasztásakor.

(Támogatott tartalom)