Episodes

  • „Vírusok vagytok!” – ilyen ma kínainak lenni Budapesten

    „Vírusok vagytok!” – ilyen ma kínainak lenni Budapesten
    Feb 7 2020
    Itt a Helyzet, az Azonnali podcastja!   Az első adásban egy kőbányai éttermes és két, pekingi egyetemeken magyartanárként dolgozó kínai beszélt arról, hogyan érinti őket Magyarországon a koronavírus-járvány.   Elmondták, hogyan működnek együtt az itteni kínaiak, hogy távol tartsák a vírust Európától, és hogy miért beszélnek egymással inkább magyarul az utcán a járvány kitörése óta.   Ha bővebben is érdekel az ő történetük és a budapesti kínai negyed élete, nézd meg a fotóriportunkat is! Elértük továbbá egy repülőgépgyár területi képviselőjét Pekingben, aki január 26-a óta nem volt az utcán.    Az adás másik fő témája a múlt pénteken megjelent NAT: erről a korábban történelemtanárként dolgozó Bárány Balázs beszélt (ő egyébként már egy cikkben is összefoglalta a véleményét az Azonnalin), valamint a Magyartanárok Egyesületének alelnöke, Fenyő D. György elmondta, miért tartják a magyartanárok katasztrofálisnak az új alaptantervet. És hogy tudnak-e valami jót is mondani a NAT-ról? Ez is kiderül a Helyzet első részéből!    Az adás elkészültéhez nyújtott segítséget köszönjük Nyári Norbert kínai tolmácsnak és a Jövő TV-nek.  
    Show more Show less
    53 mins
  • A Néppártnak nem a Fidesszel van baja, hanem önmagával! Deutsch Tamás az Azonnali podcastjában

    A Néppártnak nem a Fidesszel van baja, hanem önmagával! Deutsch Tamás az Azonnali podcastjában
    Feb 14 2020
    „Nagyon butácska, szenzációhajhász kérdés”   – mondta Deutsch Tamás az Azonnali podcastjában, a Helyzetben, amikor arról kérdeztük az Európai Parlamentben, hogy mennyit ér a Fidesznek a néppárti tagság. Szerinte mivel a magyar kormánypárt európai szinten is kiemelkedő eredményeket elérő polgári irányultságú párt, természetes, hogy az EPP-hez tartozik. Bár azt sajnálja, hogy pártcsaládjuk „egyre inkább egy centrista irányultságú párttá válik”.   Szerencsétlenkedés   Pedig a kérdés jogosan fogalmazódik meg azok után, hogy február elején a Néppárt a Fidesz tagságának határozatlan idejű meghosszabbításáról döntött, a hetes cikkely szerinti eljárásról szóló ismételt, lényegi kötőerővel amúgy nem bíró januári szavazáson számos EPP-s képviselő is a magyar kormánypártra nézve kedvezőtlenül szavazott, Petri Sarvamaa finn néppárti politikus a Politicón Orbán Viktor kiebrudalása mellett érvelt, valamint a pártcsalád elnöke, Donald Tusk is azt mondta, hogy „amíg én vagyok a Néppárt elnöke és amíg Budapesten minden változatlan, nincs visszaút a Fidesznek”.   „Finoman szólva is egy szerencsétlenkedő párt benyomását keltő döntés: egy határozatlan idejű felfüggesztést hosszabbítanak meg”   – mondta erre Deutsch. A fideszes EP-képviselő úgy látja, nincs olyan jellegű gond sem a magyar, sem a lengyel jogállamisággal, ami a 7-es cikkely szerinti eljárást indokolná. Petri Sarvamaa szerinte pedig azokhoz a skandináv és benelux országbeli tagpárti képviselőkhöz tartozik, akik a Néppárt liberális szárnyát jelenítik meg, súlyuk pedig elhanyagolható. Donald Tuskról úgy fogalmazott: szerinte a lengyel belpolitikai csatározásokat emeli EU-s szintre, amivel hibát követ el. Deutsch Tamás azt mondta: vita indult el a Néppártban a pártcsalád jövőjéről. Ennek örül, és szerinte a felfüggesztés nem akadályozza meg őket abban, hogy részt vegyenek az új irányok kijelölésében.   Ha a Néppárt ballib elhajló, miért drukkol Orbán a szocdem szlovák miniszterelnöknek? „Reméljük, Pellegrini miniszterelnök is sikerre vezeti csapatait a soron következő választáson” – ezt Orbán Viktor mondta tavaly ősszel. Így állt ki nyíltan a baloldali szlovák kormánypárt, a Smer mellett. Deutsch Tamás azonban „ostoba csúsztatásnak” tartotta a kérdésünket, ami arra vonatkozott, mennyire tekinthető konzekvensnek így a Fidesz harcos jobboldalisága a Néppárton belül, valamint a határon túli magyar pártok melletti kiállása. Szerinte mindössze annyiról van szó, hogy a V4-es együttműködést is figyelembe kell venni, és a miniszterelnök szavainak ellentmondva úgy fogalmazott: „szó sincs a Smer melletti nyílt kiállásról”.   Az először tavaly márciusban Orbán Viktor által elmondott panelt idézve Deutsch azt mondta, időt adtak pártcsaládjuknak. Úgy fogalmazott: „nagyvonalú tavaly márciusi döntésünkkel, a felfüggesztéssel lehetőséget adtunk a Néppártnak, hogy eldöntse, hányadán áll önmagával”. A fideszes delegációvezető szerint   az utóbbi egy évben a pártcsalád arra jött rá, hogy „nem a Fidesszel, hanem önmagával van baja.”   Nincs is jelentés, se vizsgáztatás!   A fideszes EP-képviselő a három bölcsről azt mondta: ők gyakoroltak kegyet a Néppárt felé a Fidesszel kapcsolatos feladatok elvállalásakor. Az pedig, hogy, mint mondta, végül nem született írásos jelentés, csak a szerencsétlenkedő Néppárt képét erősíti meg. Hermann Van Rompuyékat szerinte lóvá tette az EPP, és nem is először.   „Nincs vizsgáztatás”   – mondta, amikor arról érdeklődtünk, vannak-e meghatározott feltételek, amiknek teljesülése esetén megszűnne a Fidesz felfüggesztése vagy éppen biztosan kizárnák őket a Néppártból. Sőt, azonnal ki is kérnék maguknak, ha ilyesmi felmerülne, tette hozzá.   Habony és Mészáros bizniszei magáncégek, az Azonnali riportere standupos   Végül Habony Árpád és Mészáros Lőrinc balkáni médiaüzletei kerültek szóba. Február 11-én a 24.hu írta meg a szlovén sajtóra hivatkozva, hogy a két Fidesz-közeli vállalkozó szlovén és észak-macedón sajtótermékeknek juttatott négymillió eurót 2018 óta, azt megelőzően pedig további 2,4 milliót. Ezek a pénzek végül a szlovén Janez Jansához és az északmacedón Nikola Gruevszkihez, vagyis Orbán Viktor politikai szövetségeseihez közel álló médiumoknál kötöttek ki.   „Ezek magáncégek” – hangzott a válasz. Deutsch Tamás szerint Mészáros Lőrincet és Habony Árpádot kellene megkérdezni, miért épp ezekbe a vállalkozásokba fektettek be.   Majd a podcast záró részében az interjú inkább vitává változott a magyar médiahelyzetről. Mikor Deutsch Tamásnak azt az érvet hoztuk fel, hogy az ...
    Show more Show less
    Less than 1 minute
  • Orbán megosztotta a felvidéki magyarokat – szlovákiai főszerkesztő a Helyzetben

    Orbán megosztotta a felvidéki magyarokat – szlovákiai főszerkesztő a Helyzetben
    Feb 21 2020
    Bár meglepő lehet, de magyar származása még előnyére is vált a szlovák médiában Balog Beátának, aki ma a harmincezres példányszámmal rendelkező, ezzel pedig legnagyobb szlovák nyelvű napilap, a SME főszerkesztője.   „A kiadó vezetője már évek óta ismert, tudta, hogyan gondolkozom az újságírásról. Ez volt neki az irányadó" – mondta Balog Beáta a Helyzetben.   Szóba kerültek a határon túli magyarok is. Szerinte káros, hogy a Fidesz különbséget tesz „jó és rossz magyarok között" az alapján, hogy támogatják-e Orbán Viktor politikáját. Úgy látja, az utóbbi tíz évben megosztottabbá vált a felvidéki magyar közösség és mélyebbek a törésvonalak a magyar kormánypártot támogatók és annak politikáját elutasítók között, mint a kisebbségi magyarok és a többségi szlovák társadalom között általában. Azt is sajnálja, hogy a liberális szitokszóvá vált Magyarországon.   „Én tulajdonképpen csak a munkámat végezném" – fogalmazott az újságírásról és hozzátette: nemrégiben találkozott Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkárral, akivel nem értettek egyet az újságírás hatalmat ellenőrző szerepében.   Az interjúban Balog Beáta beszélt még arról, hogyan várják Szlovákiában trianoni békeszerződés közelgő 100. évfordulóját, és   azt is elmondta, miért gondolja, hogy a szlovák kormánypárt Smer úgy viselkedik, mintha egy orgián venne részt, és milyen forgatókönyv megvalósulása lenne rémálom Orbán Viktornak a február 29-i szlovák választásokon.   Hallgasd végig a teljes podcastot, ha pedig a korábbi részek is érdekelnek, ide kattints!  
    Show more Show less
    42 mins
  • Mikor hányunk be a gyenge forinttól?

    Mikor hányunk be a gyenge forinttól?
    Feb 28 2020
    „A Magyar Nemzeti Bank a forint-euró árfolyamát 280 és 360 forint között pontosan oda rakja, ahova akarja. Ha mínusz egy százalék a magyar kamat, akkor 360 forint lesz egy euró, ha plusz három százalék, akkor 290 forint.”   Ezt Zsiday Viktor befektetési szakértő mondta az Azonnali podcastjában, a Helyzetben, amikor arról kérdeztük, gazdaságpolitikai kudarc-e a 340 forintos euróárfolyam.   Szerinte ugyan ezt lehet kudarcként értelmezni, sokkal inkább tudatos döntésről van szó az MNB részéről. A gyenge forint ugyanis jót tesz az exportnak – ugyanakkor van egy határ, amin túl már többet árthat, mint használhat a gazdaságpolitikai céloknak a gyenge forint.   Egyelőre jó a buli   Ezt a határt pedig kifejezetten nehéz eltalálni. Bár egyelőre sikerül. Zsiday Viktor egy buli házigazdájához hasonlította a Nemzeti Bankot, ami   „amikor a buli a tetőfokára hágna, elzárja az alkoholcsapot, mielőtt még mindenki behányna. Most az történik, hogy az MNB próbál annyi alkoholt adni a bulizóknak, hogy még éppen ne hányjanak be.”   Egyelőre pedig szerinte nem hánytunk be, és az infláció miatt bár emelkedtek az árak, egyelőre a dinamikus bérnövekedés miatt ezt is kevésbé érzik a fogyasztók. Ha inkább végigolvasnád, mit mond még Zsiday a gyenge forintról, az elzáródó EU-s pénzcsapokról, és a koronavírus gazdasági hatásairól, ide kattints az interjúnkért.   A befektetők a biztonságot szeretik   Isztin Péter, a Corvinus Egyetem közgazdásza és az Azonnali állandó szerzője sokkal inkább a világpiaci folyamatok hatását látja az inflációban.   „A piaci szereplők a lehető legbiztonságosabbnak vélt eszközökbe szeretnék fektetni a pénzüket. A forint nem tartozik ebbe a körbe.”   Zsiday Viktorral egyetért abban Isztin, hogy az MNB valóban tud „játszani” a forint árfolyamával, szerinte azonban a kérdés inkább az, hogy szükség van-e erre. Szerinte a Nemzeti Banknak sokkal kevésbé kellene az árfolyam ingadozásával foglalkozni, inkább fordulhatna – az egyébként kimondott céljaként is megfogalmazott – árstabilitás fenntartása felé.   Állandó szerzőnk úgy látja, az export pörgetése a gyenge forinttal „kétélű fegyver”, mert az import drágulása nagyon hamar visszaüthet azokra, akik importált alapanyagokból készült termékeket exportálnak.   Hallgasd meg a Helyzet legújabb részét, amelyből az is kiderül, mit gondol a két közgazdász Varga Mihály és Matolcsy György vitáiról és azok gazdaságra gyakorolt hatásáról. A korábbi részeket itt találjátok.  
    Show more Show less
    43 mins
  • Ki lesz Donald Trump kihívója?

    Ki lesz Donald Trump kihívója?
    Mar 5 2020
    Mindössze néhány órával a szuperkedd – vagyis az egy napon egyszerre 15 amerikai államban tartott demokrata és republikánus előválasztás – eredményeinek megismerése után ült a Helyzet mikrofonjához Eric Weaver, a Debreceni Egyetem amerikai adjunktusa. Ekkor még nem lehetett tudni, hogy március 4-én esélytelenségét belátva – Amy Klobuchar és Pete Buttigieg példáját követve – a korábbi New York-i polgármester, Michael Bloomberg is kiszáll az elnökjelöltségért folyó harcból.   A kampányára félmilliárd dollárt költő üzletember Klobucharhoz és Buttigieg-hez hasonlóan arra kérte a rá szavazókat, ezután Joe Bident támogassák szavazatukkal. Azóta pedig már Elizabeth Warren is bejelentette: kiszáll a versenyből.   Eric Weaver szerint Joe Biden kampányának elsősorban a minnesotai szenátor és a korábbi South Bend-i polgármester visszalépése adott lendületet. Ugyanakkor szerinte nem véletlen, hogy Biden a Sanders egyik bázisának számító munkások között is népszerű tud lenni. A Helyzetben azt mondta, Biden munkáscsaládbeli származása mellett még a nyelvbotlásai is saját maguk hibáira emlékeztetik a melósokat.   „Úgy beszél, mintha kocsmában lenne, ez pedig nem jön rosszul, amikor Donald Trump ül a Fehér Házban, aki nagyon mocskosan beszél.”   Joe Biden a szuperkedden tíz államban gyűjtötte be a legtöbb szavazatot, köztük Massachusetts-ben, Maine-ben, Minnesotában és Texasban, ahol talán maga sem számított sikeres szereplésre. Bernie Sanders azonban simán hozta a legnagyobb államot, Kaliforniát, és az elkövetkező hetekben borítékolható, hogy kiélezett csata dönt majd az amerikai szemmel szélsőbaloldali, európai szemmel szociáldemokrata vermonti szenátor és Barack Obama egykori alelnöke között.   Az eheti Helyzetből kiderül, milyen nüanszok dönthetnek arról, hogy ki lesz Donald Trump demokrata kihívója novemberben; miért hozta magát különösen nehéz helyzetbe Bernie Sanders Floridában és az is, hogy jön Steve Bannon budapesti előadása és a szabadkőműves mozgalom a demokrata előválasztáshoz.  
    Show more Show less
    41 mins
  • Koronavírus: hogyan érinti az olaszokat az országos karantén?

    Koronavírus: hogyan érinti az olaszokat az országos karantén?
    Mar 11 2020
    „Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról   – ezt mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész, akit a Giuseppe Conte olasz miniszterelnök által bejelentett vesztegzár szülei bolognai otthonában ért. Szerinte az olaszok most annak isszák a levét, hogy eleinte nem vették komolyan a járványt. Mára pedig már egyértelmű, hogy EU-s segítség nélkül az olasz gazdaság hatalmas károkat fog szenvedni. Az emberek többsége azonban fegyelmezetten követi az utasításokat.   Stefano Bottoni mellett Szabó Zoltán hosszúhetényi borászt is sikerült elérnünk. Ő egy kisebb társasággal Dél-Olaszországból indulva vett részt bortúrán a hét elején – a podcast felvételekor még a közép-olasz Marche tartományban voltak, ám azóta szerencsésen hazatértek, hogy itthon önkéntes karanténba vonuljanak. Jó hír, hogy társaságával Olaszországban sem a vírustól, hanem a másnaposságtól voltak levertek.   A Helyzet különkiadásából az is kiderül, mivel tölti a napjait az önkéntes karanténban Stefano Bottoni, milyen pozitív hatásai vannak a vesztegzárnak és mi ad reményt az olaszoknak a nehéz napokban.  
    Show more Show less
    35 mins
  • Miért nem ünneplik az osztrákok a saját ‘48-ukat?

    Miért nem ünneplik az osztrákok a saját ‘48-ukat?
    Mar 13 2020
    Gerő András történészt kérdeztük a Helyzetben erről, és szóba került a Habsburgok ausztriai emlékezete mellett az is, miért volt Ausztriában szimbolikus jelentőségű az aradi vértanúk október 6-ára időzített kivégzése. De Adolf Hitler és Beethoven sem maradt ki.   
    Show more Show less
    35 mins
  • Talán nem is olyan fontos nekünk, amiről a böjt alatt lemondunk

    Talán nem is olyan fontos nekünk, amiről a böjt alatt lemondunk
    Mar 20 2020
    A koronavírus-járvány mellett talán már sokan elfelejtették, hogy sok kereszténynek február 26-tól, vagyis hamvazószerda idei dátumától elkezdődött a nagyböjt. A Helyzetben ezen a héten Bellovics Gábor jezsuita szerzetes a böjt vallási oldaláról; Papp Zsófia, az évről évre más élvezeti cikkről lemondó böjtölő pedig a spiritualitás nélküli önmegtartóztatásról beszélt.   
    Show more Show less
    17 mins