A felszólítás ugyan több mindent jelent, több mindenre is igaz lehet, mi most azonban kicsit leszűkítjük.

Ez ugyanis az ESG summit konferencia mottója, az eseményt június 20-án rendik, és az ESG-vel, a fenntarthatósággal, a környezetvédelemmel foglalkozik. Szabolcs és Oszkár a konferencia tartalmi felelőse, de nem ez a fő tevékenységük. Mindketten olyan tanácsadó céget gründolnak, amelynek a feladata és a célja a fenti tevékenységeket hasznosan beépíteni az üzleti működésbe. Úgy megfelelni az ESG-törvénynek, hogy az ne csak egy kötelező rossz legyen.

A fenntarthatóság, a környezetvédelem mind az üzleti életben, mind a kommunikációs világban hot topic, de most már törvényben is szabályozzák, ezért sem mindegy, hogy kezdetben a nagy cégek, aztán a kkv-k hogyan tudják ezt előnyükre fordítani ezt a kötelezettséget.

Ebben az adásban arról beszélgetünk, hogy mit szabályoz, kire vonatkozik az ESG-törvény.

Hogyan hozható össze egy bizniszszemléletű, felgyorsult, profitorientált világgal ez a gondolkodás. Gond-e, ha egy kereskedelmi lánc egyre több üzletet nyit és vásárlásra ösztönöz?

Mik a legfontosabb célok, amiket a cégeknek ki kell tűzniük, hogy a működésük környezettudatos, fenntartható legyen? Mit jelent a greenwashing? Sok kérdés, amire sokszor nem fehér vagy fekete a válasz, de mindenképpen érdemes róla beszélni. Mi is ezt tesszük június 20-án az Akváriumban az ESG Summiton. Gyere el, gondolkozz velünk!

Minden retail hálózat szembesül digitalizáció által nyújtott előnyökkel, ugyanakkor bonyolultabbá is vált a vásárlás, már nemcsak egy helyen, egy üzletben tudok megvenni egy szolgáltatást vagy terméket.

Nem mindegy, hogy ki milyen üzleti stratégiával lép ki a piacra, vagy alakítja át az üzletmenetét és kíván megfelelni a megváltozott fogyasztási szokásoknak. Még bonyolultabb a feladat két olyan nagy múltú cég esetében, ahol úgy kell fejleszteni és kiszolgálni a vevőket, hogy egyszerre tudjanak megfelelni a régi, idősebb és az új, fiatal, újdonságra, digitalizációra nyitott fogyasztóknak is. Erről kérdezzük Bánhegyi Zsófiát, a Szerencsejáték Zrt. kereskedelmi igazgatóját és Nemes Gábor Györgyöt, a Magyar Posta Zrt. lakossági értékesítési és pénzforgalmi igazgatóját.

A Digiméter idén már negyedik alkalommal mérte fel a hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k) digitalizációjának szintjét. Kijelenthető, hogy továbbra sem látszódik érdemi változás a magyar vállalatok általános digitalizáltsági fokában. A korábban is legfejlettebbnek bizonyuló pénzügyi terület tovább érett, a többi index azonban nem tudott felzárkózni mellé, annak ellenére, hogy több részterületen is tapasztalható némi javulás. A témában a vendégünk Pintér Róbert, a Corvinus Egyetem adjunktusa, a Digiméter kutatásvezetője.

Idén 11. alkalommal adták át a Televíziós Újságírók Díját, amelyet még 2014-ben Kenderessy Szabolcs, a SorozatWiki főszerkesztője hívott életre. Azóta évről évre díjazzák a magyar műsorokat, sorozatokat, műsorvezetőket, zsűritagokat és színészeket. A cél az, hogy szakmai szempontok alapján emeljék ki az igényes magyar televíziós produkciókat, illetve a legkiemelkedőbben teljesítő ismert személyiségeket. Az ötletgazdával, Kenderessy Szabolccsal beszélgettünk arról, hogy honnan jött az ötlet, miért fontos ez a díj a tévéknek, gyártócégeknek, szereplőknek, és mutat-e bármilyen nézői preferenciát a díjazottak sorrendje. Szabolcs mesélt a kezdetekről, hogyan lett a hobbijából sikeres üzleti vállalkozás.

A beszélgetés második részében Knapcsek Katalinnal a 10 éves KNK kommunikációs ügynökség ügyvezetőjével arról beszélgettünk, hogy az AI növelheti-e egy ügynökségnél a kreativitást, mit tudnak kezdeni a felszabadult idővel. Miben más most egy kommunikációs ügynökséget vezetni, mint 10 évvel ezelőtt? Mi jellemzi a Z-generációs munkaerőt? Hogyan viselkednek versenyhelyzetben, mik a legfontosabb szempontjaik a munkahelyválasztásnál? Mi motiválja őket az anyagi juttatáson kívül?

Az MRSZ márciusban közzéteszi a média- és kommunikációs iparágban előző évben realizálódott költéseket. Gulyás Jánossal és Mérő Ádámmal beszéljük át a számokat, de ami ennél is fontosabb, hogy hogyan értékelik ők a tavalyi évet, mit látnak ügyfél és ügynökségi szemszögből, mit gondolnak a 2024-es évről. Megfelelő-e a magyarországi média árszintje, elérte-e a csúcsát, vagy tovább emelkedhet-e?

A műsor másodk felében Bujáki Zsolttal beszélgetünk, aki egy új autós konferencia szervezésébe vágta a fejszéjét. Megtudhatjuk, miben lesz más ez a konferencia, milyen aktuális témákat feszeget, mi foglalkoztatja most az autós szektort.

Tényleg nagy a baj?

Új szereplő jelent meg az e-commerce piacon, a Temu, amelyet 2022-ben alapítottak az USA-ban. A Nasdaqon jegyzett, sanghaji székhelyű PDD Holdings Inc. leányvállalata Magyarországon 2023 végén jelent meg, és a GKID januári felméréséből tudjuk, hogy a növekedés itthon is robbanásszerű volt. Míg tavaly szeptemberben a külföldről is rendelő vásárlók 0,5%-a választotta a Temut, addig ez az arány decemberre már elérte a 29%-ot. Egy másik felmérés szerint a hazai e-kereskedők 52%-a tapasztalt árbevétel-csökkenést a Temu megjelenése óta.

A Temu fejlett adatelemzési képességei megjósolják, hogy a vásárlási trendek hogyan alakulnak, az úgynevezett „next-gen” gyártás a valós idejű kereslet-előrejelzésre támaszkodik, tehát a gigantikus büdzsé mellett korszerű technológia is segíti a piacra lépést.

Ezenfelül hatékonyan használja a legkorszerűbb marketingtechnikákat: kiemelkedő ügyfélélményt biztosít, állandó promóciókkal, hűségprogrammal operál, fejlett effiliate rendszert vezetett be.

Hatalmas pénzzel és agresszív stratégiával lépett a piacra, ami alapvetően változtathatja meg a webshopok életét.

Palocsay Gézával, a GLS kelet-európai stratégiai igazgatójával elemeztük a helyzetet. Ki mindenkire veszélyes a Temu, mit lehet ellene tenni? Hogyan hat a logisztikai piacra? Milyen kihívások elé állítja a szereplőket? Várható-e, hogy egy gyorsan kipukkanó lufit látunk magunk előtt, vagy érdemes berendezkedni az együttélésre és felvenni a kesztyűt?

Az adás második részében Madar Norberttel, a GKID vezető tanácsadójával arról beszélgetünk, hogy a legnagyobb e-commerce szereplők listájában hogyan alakítja át és vajon hányadik helyre aspiráns az új gigaszereplő.

A 18 éves e-ker piac nem zárt jó évet 2023-ban. Vajon felelős-e ezért a Temu, vagy az elmúlt pár év növekedése után a gazdasági recesszió, az infláció okozta keresletcsökkenés látszik meg a webshopok forgalmán?

Mely szektor viszi el a pálmát az online kereskedelmi térben, miket vásárolunk online és miben tudnak fejlődni a hazai e-kereskedők?

Mint az NMMH médiapiaci jelentéséből is kiderül, az egyetlen forrásból tájékozódók döntő többsége (a teljes lakosság 19%-a) kizárólag az internetről szerzi be az információkat. A 15-29 év közötti korosztály a hírek és információk megszerzésekor a teljes lakossági átlagot csaknem kétszeresen meghaladó mértékben támaszkodik kizárólag az internetre. A magyarországi reklámköltések több mint 50%-a az interneten landol, és ennek az összegnek közel a 70%-a a globális szereplőknél, ideértve a tech óriásokat is. Erdélyi Eszterrel, az Atmedia digitális vezetőjével járjuk körbe a témát, de azt is megtudhatjuk, hogy időtálló tematika-e a sport.

A PR szerepe talán igazságtalanul háttérbe szorult, de az elmúlt pár évben mintha történt volna valami. Sokkal intenzívebb jelenlét, kommunikáció jellemzi a szakterületet. A cipész elkészítette saját cipőjét is. Mi történt? A PR-szakma sajátosságairól, jelenlegi helyzetéről a marketing- és kommunikációs szakmán belül, valamint a vállalati hierarchiában betöltött pozíciójáról is beszélgetünk Sztaniszláv Andrással.

A február 14-i adás első vendége Bacsa Gábor, a Dentsu Magyarország ügyfélkapcsolati vezetője. A Dentsu nemzetközi hálózata 14 éve készít trendriportot, melyben elemzi a következő év médiapiaci trendjeit. Gáborral a 2024-es médiaköltési, médiafogyasztási prognózist beszéljük át. Technológia-, tartalom- vagy fogyasztóvezérelt lesz-e az idei év. Mit mutatott az eddigi gyakorlat, mennyire illeszkedett a magyarországi médiapiac a nemzetközi trendekhez, mik voltak a sajátosságai.

Az adás második részében Duca Andrea, a HD Group ügyvezető partnere mondja el, jelenleg milyen szerepe van egy cég életében a BTL-költéseknek. Mik az aktuális trendek, milyen céllal csinál egy cég rendezvényt, mik az elvárások? Milyen volt a 2023-as év év és mit várhatunk 2024-ben? Míg a klasszikus médiaköltések területén a médiatervezésben, a fogyasztók elérésében egyre nagyobb szerepet kap az AI és a különböző technológiai fejlesztések, addig a BTL rendezvényvonalon inkább egy élményvezérelt marketingé a főszerep.

Az elmúlt években rendületlenül nőtt az utazási kedv, kedvenc helyeink egyre nagyobb részét érhetjük el repülővel. A korábban luxusnak számító utazási forma, ma szinte tömegközlekedésnek számít. Ezzel viszont több biztonsági szabály is jár. Mennyire teszi ez komfortossá, vagy éppen nehézkessé az utazásunkat? Valóban szükségünk van rájuk? Ezekről beszélgetünk Radó Andrással a Wizz Air kommunikációs vezetőjével.

Utána Márton Szabolccsal, az Indamédia ügyfélélményért felelős igazgatójával a napi.hu átcímkézése kapcsán arról beszélgetünk, hogy a brand milyen hatással van az olvasottságra; hogyan fogyasztunk online tartalmakat és milyen preferenciáink vannak?