Hogyan alkalmazzuk a bábterápiát onkológiás betegeknél? Hogyan lehet a drogrehabilitációban használni az árnyjátékot? Hogyan segíthet egy közel egy évig tartó bábterápiás foglalkozás magatartászavaros gyerekeknek? Miért szűnik meg a gyerek dadogása, ha bábot vesz a kezébe? Mi az a Háromlépcsős Barboncás Bábterápia? Miért érdemes az SZTE BTK Fejlesztő művészet- és bábterápia szakirányú továbbképzésre jelentkezni? A bábterápia milyen viszonyban áll a részvételi színházzal? Mennyire kell ismerni a bábtechnikákat ahhoz, hogy valaki jó bábterapeuta legyen? Mik egy fejlesztő bábterapeuta kompetenciahatárai? Vannak ún. terápiás bábok? Egyáltalán mi is a báb és miért különösen alkalmas terápiás célokra?

Kiss Ágnes bábművésszel, a szegedi Kövér Béla Bábszínház igazgatójával, az SZTE BTK Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszék Fejlesztő művészet- és bábterápia szakirányú továbbképzésének szakmai tanárával beszélgettünk.

Beszélgetőtárs: dr. Bencsik Orsolya

Hogyan hatnak ránk az irodalmi szövegek és miért segítenek a mentális jólétünk megőrzésében? Miért tudunk meg többet magunkról a könyvek olvasása vagy éppen az írás során? Miért népszerű napjainkban az irodalomterápia? Miért érdemes az SZTE BTK Fejlesztő irodalomterápia szakirányú továbbképzésére jelentkezni? Miben más az irodalomterápia, mint a meseterápia, és miben más, mint a könyvklub? Milyen csoportszabályokat lkell betartani és miért fontos a titoktartás? Mik egy fejlesztő irodalomterapeuta kompetenciahatárai és mit kezdjen a csoportvezető a traumamegosztásokkal? Miért lenne fontos a nehéz irodalmi szövegeket irodalomterápiás eszközökkel is feldolgozni a magyarórárn? Egyáltalán miért lenne fontos a tanárképzésben is tanítani az irodalomterápiás módszert? Használják-e a filmet terápiás célokra?

Dr. Király Hajnal filmesztétával, biblioterapeutával, a Sapienta Erdélyi Magyar Egyetem habilitált docensével és az SZTE BTK Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszék Fejlesztő irodalomterápia szakirányú továbbképzés szakmai tanárával beszélgettünk.

Beszélgetőtársak: prof. dr. Sándor Klára és dr. Bencsik Orsolya

Mikor történt a paprika-bumm és milyen volt előtte a magyar konyha? Ki volt a szegediek Rézi nénije? Miért kezdett el szakácskönyvet írni Móra Ferencné? Miért nevezik Krúdyt levesírónak? Vannak-e irodalmi szakácskönyveink? Mit lehet kiolvasni egy szakácskönyvből a recepteken túl? Ki volt Kövi Pál és mi az a gasztroforradalom? Van-e gasztroidentitásunk? Miért van napjainkban mélyponton a magyar konyha és miért nem leljük az oligarchakonyhák és a kifőzdék közötti térben? Miért nem kutatják a magyar gasztronómia történetét kutatócsoportok, miért nem tanítják az egyetemen, s miért kénytelenek írók foglalkozni vele?

Cserna-Szabó András József Attila-díjas íróval, szerkesztővel a magyar gasztroirodalomról, a magyar konyha múltjáról, jelenéről és nem utolsósorban régi szegedi szakácskönyvekről beszélgettünk.

Beszélgetőtárs: dr. Bencsik Orsolya

Milyen csodák fűződnek a csatkai „cigánybúcsúhoz" és szent kúthoz? Tényleg voltak a búcsúban vajdaválasztások, sőt ló- és leányvásárok is? Mik azok a tradicionális zarándokhelyek, ahova a romák eljárnak? Ezek közül miért különleges a csatkai? Valóban a mimikri vallásosság jellemzi a romákat, mint ahogy korábban a kutatók gondolták? Miért növekszik bizonyos zarándoklatok népszerűsége? Miért rakódtak rá más ideológiák (idegen vallási elemek) a tradicionális, kereszténységhez kapcsolódó búcsújáró helyekre és váltak ezek a helyek polispirituálissá? A csíksomlyói búcsú hogyan vált politikailag fontos eseménnyé, vagy miért jelentek meg ott az ősmagyar táltosok, sámánok? Hogyan viszonyul ehhez az egyház? Milyen formái vannak a vallási turizmusnak és milyen méreteket öltött? Egyáltalán mi a búcsújárás funkciója és hogyan lett belőle a szocializmusban kirakodóvásár és profán mulatozás?

Dr. habil. Povedák István kulturális antropológussal, néprajz- és valláskutatóval, a MOME docensével, a Magyar Kulturális Antropológiai Társaság elnökével és az SZTE Kulturális Örökség és Digitális Társadalom kutatócsoport tagjával beszélgettünk.

Beszélgetőtársak: prof. dr. Sándor Klára és dr. Bencsik Orsolya

Szeg vagy sziget – azaz honnan ered Szeged város neve? Hol volt a szegedi vár, később mi lett vele, s mi maradt belőle? Miért nem szerették a szegediek a várukat? Kik voltak a hospesek és mikor, miért kerültek Szegedre? Ki volt Kis Kampó és mi köze volt Hóbiárt basához? Utóbbit valóban a szegedi menyecskék verték agyon a papucsaikkal? Létezett-e Felsővároson török temető? Miért zavarta a törököket a harangozás? Hogyan éltek együtt a törökökkel a szegediek? Milyen legendák kapcsolódnak az alsóvárosi ferencesekhez? Miért nem érték el Szegedet a keresztesek? Hogy került Szegedre Dózsa György feje? És valóban az egyik ferences kolostornál temették el?

Törőcsik István régésszel, történésszel, az SZTE BTK Régészeti Tanszék tanársegédével, az SZTE Kulturális Örökség és Digitális Társadalom Kutatócsoport tagjával beszélgettünk.

Beszélgetőtársak: prof. dr. Sándor Klára és dr. Bencsik Orsolya

Milyen könyvtörténeti rejtélyek, filológiai nyomozások kapcsolódnak a ferencesekhez? Hogyan rejtették el (falazták be) a ferencesek a könyvtáraikat? Mi köze van az Esterházy-könyvtárnak a ferences gyűjteményhez, és hogyan „került ki“ a könyvkincsek egy része Moszkvába? Mikor jelentek meg a ferencesek Szegeden, és mi a jelentőségük a város történetében – egyáltalán milyen újításokat hoztak magukkal? Milyen kapcsolatban álltak a Hunyadiak az alsóvárosi ferencesekkel? Mit keres a kolostor mellett egy hajléktalan, kutyás ember szobra és mi köze van Assisi Szent Ferenchez, a Jókai-kódexhez vagy Szilasi László A harmadik híd című regényéhez? Valóban a ferencesek hozták Szegedre a paprikamagokat?

Izgalmas könyvtörténeti nyomozáson vettünk részt dr. habil. Zvara Edna könyv- és művelődéstörténésszel, az SZTE BTK Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszék habilitált docensével, a Kulturális Örökség és Digitális Társadalom Kutatócsoport tagjával.

Beszélgetőtársak: prof. dr. Sándor Klára és dr. Bencsik Orsolya

Hogyan védekezhetünk a digitális manipuláció ellen? Hogyan manipulálnak minket az óriásplakátok? Miért alliterálnak a nagy márkanevek vagy a Marvel-univerzum és a Harry Potter-sorozat szereplőinek a neve? Mik azok a becsali mondatok? Hogyan manipulálhatunk diskurzusjelölőkkel vagy éppen metaforákkal és metonímiákkal? Milyen szöveges és vizuális metaforákat használtak a COVID-járványra és miért? Egyáltalán mi a különbség a meggyőzés és a manipulálás között?Könnyebb manipulálni azt, akinek nagyobb a homloklebenye? Mindezek mellett még arról is szó esik, hogy tudnak-e a kutyák hazudni és hogy valóban racionális lény-e az ember?

Dr. habil. Schirm Anita nyelvésszel, az SZTE Magyar Nyelvészeti Tanszékének docensével, az SZTE Kulturális Örökség és Digitális Társadalom Kutatócsoport tagjával beszélgettünk sok-sok reklámpéldán nevetgélve a nyelvi manipulációról.

Beszélgetőtársak: prof. dr. Sándor Klára és dr. Bencsik Orsolya

Valóban kinyílt az internet által a világunk? Mi a visszhangkamra, a filterbuborék, a fake news, a post truth, az infodémia és hogyan torzítják a valóságérzékelést? Mennyire éljük meg biztonságosnak az internetet? Mennyi időt töltünk el online és hogyan zár be minket az internet digitális ketrecbe? Milyen kultúra- és internetfogyasztók a fiatalok? Kik voltak az internethasználat tekintetében a leggyengébben ellátott csoport a COVID-járvány idején és ennek milyen következményei vannak? Mi az az időmérleg-kutatás? Hogyan alkalmazza a szociológus a Big Datát és az algoritmus- és tartalomelemzés módszerét az ifjúságkutatásban? Ki a hópehely generáció és miért baj a fiatalok túlóvása?

Dr. Fekete Mariann szociológussal, az SZTE BTK Szociológia Tanszék adjunktusával, az SZTE Diffúzió és Globalizáció Kutatócsoport, valamint a Kulturális Örökség és Digitális Társadalom Kutatócsoport tagjával beszélgettünk.

Beszélgetőtársak: prof. dr. Sándor Klára és dr. Bencsik Orsolya