Negyedik évadjának végéhez ért fenntarthatósági podcastunk, és ahogy tavaly nyáron, úgy idén júniusban is a Balatonnal, illetve tágabb értelemben a tavainkkal foglalkozunk.

Amíg azonban legutóbb a beépítésekkel foglalkoztunk, ezúttal magát a tavat, mint diverz élőhelyet vizsgáltuk. Fait Federika vendége dr. Zlinszky András biológus, ökológus, limnológus volt, akivel azt nézték végig, hogyan pusztulnak a tavak természetesen és hogyan gyorsítja ezt a folyamatot az ember, miért kell megértenünk a vízszintváltozásokat, hogyan kapcsolódik az algásodás a nádasokhoz és mit tehetünk azért, hogy minél tovább élvezhessük a Balaton adottságait.

Töltsd ki a hallgatói kérdőívet!

https://forms.gle/R1s4Pc9bV8mM8PsQ7

A műsort a hazai energiaszektorban elsőként ESG tanúsítványt szerzett ALTEO támogatja.

Iratkozz fel a zCast csatornájára!

Spotify: tiny.cc/zCastSpotify

Apple Podcasts: tiny.cc/zCastApple

Google Podcasts: tiny.cc/zCastGoogle

Hallgasd meg a HVG többi podcastját!

Spotify: tiny.cc/HVGpodcastokSpotify

Apple Podcasts: tiny.cc/HVGpodcastokApple

Google Podcasts: tiny.cc/HVGpodcastokGoogle

SoundCloud: tiny.cc/HVGpodcastokSC

0:00 Intro

7:43 A stúdióban Dr. Zlinszky András, biológus, ökológus, limnológus.

8:40 Mennyire természetes folyamat a tavak vízszintjének ingadozása, és mennyi ebben az emberi ráhatás?

11:37 Mit jelent az, hogy a Balaton az üledék-feltöltődés felénél tart?

13:09 Mi az oka annak, hogy a Fertő tó parti zónája kevésbé beépített, mint a Balatoné?

14:48 Miért ingadozik a tavak vízszintje, és milyen hatással van erre a rendszertelen csapadék és az aszály?

17:43 Mi az ökológiai hatása annak, hogy azonos vízszinten próbáljuk tartani a Balatont?

19:19 Mi az eredménye annak, ha a nádasok irtása miatt a parti zóna élőlényei nem jutnak hozzá a táplálékhoz és a biztonságos ívóhelyekhez?

20:37 Összefügg-e az algásodás is a nádasok csökkenésével?

22:00 Mitől mobilizálódik most ismét a régen bekerült tápanyag a Balatonban?

24:30 Az algásodáshoz vezető folyamatokra rásegít magas vízszint is

25:16 Folyamatban van-e bármi törekvés vagy egyztetés a vízszintszabályozásról?

25:48 Milyen egyéb hatások érik a magyar tavakat a klímaváltozás következtében?

28:45 A magyar tavak változásai közül melyek visszafordíthatók, és melyek nem?

30:56 Milyen gazdasági hatásai lehetnek a tópartokon a klímaváltozásnak?

34:05 Mekkora hőmérséklet-különbség tud lenni a lebetonozott és a zöld felületek között?

34:49 Mennyire országspecifikusak a magyar tavak problémái?

36:58 A vízpart beépítésén túl milyen konkrét beavatkozások fokozzák az élővilág pusztulását?

39:38 Honnan tud valaki tájékozódni például arról, hogy a gyomirtó szer, amit használ, káros-e a környezetre?

43:01 Hogyan lehetünk felelős tóhasználók?

46:21 Mi a lényege a Balatoriumnak és a Balatoni Zöld Minimum kezdeményezésnek?

52:13 Mi az az egy dolog, amivel tehetünk a tavaink védelméért?

54:14 Házi feladat

A zCast előző adásában is a vállalati fenntarthatósággal foglalkoztunk, ám akkor annak jártunk utána, hogyan lehetnek a nagy cégek jövőbiztosak, tudatosak és környezetkímélőek.

A mai adásban máshonnan vizsgáljuk a kérdést: mi lenne, ha a cég küldetése maga lenne a fenntarthatóság? És mi van, ha a fenntarthatóságot nem a megszokott, zöld kereteken belül értelmezzük?

A zCast legfrissebb adásában a társadalmi vállalkozások témakörével ismerkedtünk meg, ebben segített Kalmár Anna, az AdniJóga alapítója.

Töltsd ki a hallgatói kérdőívet!

https://forms.gle/R1s4Pc9bV8mM8PsQ7

A műsort a hazai energiaszektorban elsőként ESG tanúsítványt szerzett ALTEO támogatja.

Iratkozz fel a zCast csatornájára!

Spotify: tiny.cc/zCastSpotify

Apple Podcasts: tiny.cc/zCastApple

Google Podcasts: tiny.cc/zCastGoogle

Hallgasd meg a HVG többi podcastját!

Spotify: tiny.cc/HVGpodcastokSpotify

Apple Podcasts: tiny.cc/HVGpodcastokApple

Google Podcasts: tiny.cc/HVGpodcastokGoogle

SoundCloud: tiny.cc/HVGpodcastokSC

0:00 Intro

6:46 A stúdióban Kalmár Anna, az AdniJóga Alapítvány alapítója

7:34 Mit jelent a társadalmi fenntarthatóság, és miért fontos beszélni róla?

8:55 Szétválasztható-e a környezeti és a társadalmi fenntarthatóság?

9:32 Milyen példák vannak a társadalmi és a környezeti ügyek összefonódására?

10:24 Mik a társadalmi vállalkozások?

11:33 Előbb jön-e általában a misszió, vagy gyakoribb, hogy egy már pénzügyi alapon működő cégre rakódik rá egy társadalmi küldetéstudat?

12:28 Magyarországon mennyire vannak jelen a társadalmi vállalkozások, milyen tendenciát láthatunk ebben?

13:44 Jó tájékozódási pontok lehetnek-e a különböző minősítési rendszerek (pl. B Corp)?

14:17 Több lábon is állhat egy társadalmi vállalkozás, a maguk által termelt profiton túl pályázatokból, adományokból tartják fenn a működésüket.

14:41 Milyen jó példák vannak Magyarországon a társadalmi vállalkozásra?

17:11 Mennyire nehéz társadalmi vállalkozásként érvényesülni a piacon?

18:54 Mit tehet egy forprofit cég annak érdekében, hogy jobban beépítse a működésébe a társadalmi fenntarthatóság szemléletét?

22:06 Hogyan indult és hogyan működik az AdniJóga?

24:26 Kezdetben mennyire volt nehéz elérni, hogy a cégek igénybe vegyék az AdniJóga szolgáltatását?

25:49 Milyen szerepe van a küldetéstudatnak a társadalmi vállalkozás alapításában, és milyen élmény indította el az AdniJógát?

31:03 Hogyan lehet mérni az elért társadalmi hatást?

34:43 Mik a társadalmi vállalkozások legnagyobb kihívásai ma Magyarországon?

38:10 Mi segítené a társadalmi vállalkozások működését itthon?

41:23 Mivel foglalkozik a Társadalmi Vállalkozások Magyarországi Koalíciója?

42:22 Mit tegyen az, akinek van egy szívügye, és társadalmi vállalkozást szeretne indítani?

44:31 Mire figyeljen az, aki magánemberként, laikusként szeretne társadalmilag fenntarthatóbb életet élni?

47:37 Házi feladat

Azt az előző epizódban leszögeztük, hogy az oktatás a legfontosabb eleme a környezeti- és klímakatasztrófa megelőzésének.

De mi van, ha a probléma már előállt? Ezzel szembesültek a PET Kupa alapítói, amikor elkezdték a hulladékgyűjtést a Tiszán, mára pedig az ország egyik legismertebb környezetvédelmi projektje lett az országhatárokon is átívelő folyó- és természettisztítás.

Fenntarthatósági podcastunk legújabb részében Fait Federika Hankó Gergelyt, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének ügyvezetőjét és a PET Kupa projektvezetőjét kérdezte a programról és az elmúlt évek fenntarthatósági fejleményeiről Magyarországon.

A műsort a hazai energiaszektorban elsőként ESG tanúsítványt szerzett ALTEO támogatja.

Iratkozz fel a zCast csatornájára!

Spotify: tiny.cc/zCastSpotify

Apple Podcasts: tiny.cc/zCastApple

Google Podcasts: tiny.cc/zCastGoogle

Hallgasd meg a HVG többi podcastját!

Spotify: tiny.cc/HVGpodcastokSpotify

Apple Podcasts: tiny.cc/HVGpodcastokApple

Google Podcasts: tiny.cc/HVGpodcastokGoogle

SoundCloud: tiny.cc/HVGpodcastokSC

Tartalom

0:00 Intro

0:52 Mit értünk mikroműanyagok alatt?

2:01 Mennyire a fogyasztók tehetnek erről?

3:09 Mit tesz a mikroműanyag a szervezetünkkel?

4:04 A mikroműanyag-szennyezés csökkentésének hüvelykujjszabályai

5:57 A stúdióban Hankó Gergely

6:35 Mi is az a PET-kupa?

9:24 Miért működik?

13:13 Hogyan próbálják a szennyezést magát is csökkenteni?

16:10 Mennyire reális a cél, hogy „5-10 év múlva ne legyen PET kupa?”

19:05 Hogyan lehet csatlakozni a PET kupához?

24:22 Mennyire nevezhető sikeresnek az egyszerhasználatos műanyagok tiltása Magyarországon?

34:10 Hogyan lehetne megelőzni a túlzott műanyaghasználatot Magyarországon?

36:49 Milyen pozitív és negatív trendek érezhetőek a mai magyar környezetvédelemben?

42:24 Mit értékel sikernek a pályafutása során?

47:17 Jó tanácsok

49:15 Házi feladat