A felszólítás ugyan több mindent jelent, több mindenre is igaz lehet, mi most azonban kicsit leszűkítjük.

Ez ugyanis az ESG summit konferencia mottója, az eseményt június 20-án rendik, és az ESG-vel, a fenntarthatósággal, a környezetvédelemmel foglalkozik. Szabolcs és Oszkár a konferencia tartalmi felelőse, de nem ez a fő tevékenységük. Mindketten olyan tanácsadó céget gründolnak, amelynek a feladata és a célja a fenti tevékenységeket hasznosan beépíteni az üzleti működésbe. Úgy megfelelni az ESG-törvénynek, hogy az ne csak egy kötelező rossz legyen.

A fenntarthatóság, a környezetvédelem mind az üzleti életben, mind a kommunikációs világban hot topic, de most már törvényben is szabályozzák, ezért sem mindegy, hogy kezdetben a nagy cégek, aztán a kkv-k hogyan tudják ezt előnyükre fordítani ezt a kötelezettséget.

Ebben az adásban arról beszélgetünk, hogy mit szabályoz, kire vonatkozik az ESG-törvény.

Hogyan hozható össze egy bizniszszemléletű, felgyorsult, profitorientált világgal ez a gondolkodás. Gond-e, ha egy kereskedelmi lánc egyre több üzletet nyit és vásárlásra ösztönöz?

Mik a legfontosabb célok, amiket a cégeknek ki kell tűzniük, hogy a működésük környezettudatos, fenntartható legyen? Mit jelent a greenwashing? Sok kérdés, amire sokszor nem fehér vagy fekete a válasz, de mindenképpen érdemes róla beszélni. Mi is ezt tesszük június 20-án az Akváriumban az ESG Summiton. Gyere el, gondolkozz velünk!

Minden retail hálózat szembesül digitalizáció által nyújtott előnyökkel, ugyanakkor bonyolultabbá is vált a vásárlás, már nemcsak egy helyen, egy üzletben tudok megvenni egy szolgáltatást vagy terméket.

Nem mindegy, hogy ki milyen üzleti stratégiával lép ki a piacra, vagy alakítja át az üzletmenetét és kíván megfelelni a megváltozott fogyasztási szokásoknak. Még bonyolultabb a feladat két olyan nagy múltú cég esetében, ahol úgy kell fejleszteni és kiszolgálni a vevőket, hogy egyszerre tudjanak megfelelni a régi, idősebb és az új, fiatal, újdonságra, digitalizációra nyitott fogyasztóknak is. Erről kérdezzük Bánhegyi Zsófiát, a Szerencsejáték Zrt. kereskedelmi igazgatóját és Nemes Gábor Györgyöt, a Magyar Posta Zrt. lakossági értékesítési és pénzforgalmi igazgatóját.

A Digiméter idén már negyedik alkalommal mérte fel a hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k) digitalizációjának szintjét. Kijelenthető, hogy továbbra sem látszódik érdemi változás a magyar vállalatok általános digitalizáltsági fokában. A korábban is legfejlettebbnek bizonyuló pénzügyi terület tovább érett, a többi index azonban nem tudott felzárkózni mellé, annak ellenére, hogy több részterületen is tapasztalható némi javulás. A témában a vendégünk Pintér Róbert, a Corvinus Egyetem adjunktusa, a Digiméter kutatásvezetője.

Idén 11. alkalommal adták át a Televíziós Újságírók Díját, amelyet még 2014-ben Kenderessy Szabolcs, a SorozatWiki főszerkesztője hívott életre. Azóta évről évre díjazzák a magyar műsorokat, sorozatokat, műsorvezetőket, zsűritagokat és színészeket. A cél az, hogy szakmai szempontok alapján emeljék ki az igényes magyar televíziós produkciókat, illetve a legkiemelkedőbben teljesítő ismert személyiségeket. Az ötletgazdával, Kenderessy Szabolccsal beszélgettünk arról, hogy honnan jött az ötlet, miért fontos ez a díj a tévéknek, gyártócégeknek, szereplőknek, és mutat-e bármilyen nézői preferenciát a díjazottak sorrendje. Szabolcs mesélt a kezdetekről, hogyan lett a hobbijából sikeres üzleti vállalkozás.

A beszélgetés második részében Knapcsek Katalinnal a 10 éves KNK kommunikációs ügynökség ügyvezetőjével arról beszélgettünk, hogy az AI növelheti-e egy ügynökségnél a kreativitást, mit tudnak kezdeni a felszabadult idővel. Miben más most egy kommunikációs ügynökséget vezetni, mint 10 évvel ezelőtt? Mi jellemzi a Z-generációs munkaerőt? Hogyan viselkednek versenyhelyzetben, mik a legfontosabb szempontjaik a munkahelyválasztásnál? Mi motiválja őket az anyagi juttatáson kívül?