A 2024-es nyári olimpiai játékok felülírhatja, amit az olimpiákról gondolunk. Athén 2004-es kudarca óta egyre többen vélték úgy, hogy az ötkarikás játékok megrendezése nagyobb kockázatot jelent, mint a várható haszon. E tendencia fordult meg a 2024-es párizsi olimpia kapcsán, a pénzügyi fenntarthatósági elvek előtérbe kerülésével. A 2032-es játékokra már 6 pályázó volt. A 2036-os olimpiára eddig hivatalosan 4 pályázat érkezett be, amelyeken felül további 10 város, közöttük Budapest is érdeklődik a szervezési jog elnyerése iránt. Mi lehet a párizsi olimpia titka? Mit jelentene egy budapesti olimpia a magyar gazdaság szempontjából? Németh Viktória elemzése.

A Kínai Népköztársaság különleges közigazgatási területének minősülő Hongkong évtizedek óta a világ egyik kereskedelmi, pénzügyi és üzleti központja. A város 1997-ben került vissza az Egyesült Királyságtól Kínához, amely vállalta, hogy 2047-ig tiszteletben tartja Hongkong autonómiáját és társadalmi-gazdasági berendezkedését. Az utóbbi mintegy tíz év során azonban bebizonyosodott, hogy Kína a város feletti ellenőrzés megszerzésére és a rendszerkritikus hangok elnémítására törekszik. A Geo-Trendek következő adásában Csenger Ádám, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője beszélget Varga Mónikával, az InfoRádió műsorvezető-riporterével Hongkong jelentőségéről Kína szempontjából, Peking Hongkong autonómiáját és szabadságjogait csorbító intézkedéseiről, valamint ezek jelenlegi és potenciális jövőbeli hatásairól.

Tíz év után először járt magyar miniszterelnök Kijevben. Az ukrán főváros után azonban következett Moszkva, majd Peking, végül pedig Washington. A magyar-ukrán kapcsolatok normalizálásán túl mi lehet a magyar diplomácia fő célkitűzése és lehet-e valódi esély a mediátori szerepre és a háború lezárására? A Geo-Trendek legújabb adásában Bendarzsevszkij Antont, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóját kérdezte Varga Mónika.