A 2024-es nyári olimpiai játékok felülírhatja, amit az olimpiákról gondolunk. Athén 2004-es kudarca óta egyre többen vélték úgy, hogy az ötkarikás játékok megrendezése nagyobb kockázatot jelent, mint a várható haszon. E tendencia fordult meg a 2024-es párizsi olimpia kapcsán, a pénzügyi fenntarthatósági elvek előtérbe kerülésével. A 2032-es játékokra már 6 pályázó volt. A 2036-os olimpiára eddig hivatalosan 4 pályázat érkezett be, amelyeken felül további 10 város, közöttük Budapest is érdeklődik a szervezési jog elnyerése iránt. Mi lehet a párizsi olimpia titka? Mit jelentene egy budapesti olimpia a magyar gazdaság szempontjából? Németh Viktória elemzése.

A Kínai Népköztársaság különleges közigazgatási területének minősülő Hongkong évtizedek óta a világ egyik kereskedelmi, pénzügyi és üzleti központja. A város 1997-ben került vissza az Egyesült Királyságtól Kínához, amely vállalta, hogy 2047-ig tiszteletben tartja Hongkong autonómiáját és társadalmi-gazdasági berendezkedését. Az utóbbi mintegy tíz év során azonban bebizonyosodott, hogy Kína a város feletti ellenőrzés megszerzésére és a rendszerkritikus hangok elnémítására törekszik. A Geo-Trendek következő adásában Csenger Ádám, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője beszélget Varga Mónikával, az InfoRádió műsorvezető-riporterével Hongkong jelentőségéről Kína szempontjából, Peking Hongkong autonómiáját és szabadságjogait csorbító intézkedéseiről, valamint ezek jelenlegi és potenciális jövőbeli hatásairól.

Tíz év után először járt magyar miniszterelnök Kijevben. Az ukrán főváros után azonban következett Moszkva, majd Peking, végül pedig Washington. A magyar-ukrán kapcsolatok normalizálásán túl mi lehet a magyar diplomácia fő célkitűzése és lehet-e valódi esély a mediátori szerepre és a háború lezárására? A Geo-Trendek legújabb adásában Bendarzsevszkij Antont, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóját kérdezte Varga Mónika.

A politikai logika szerint nehezen indokolható lépést hoztak Európa második és harmadik legnagyobb gazdaságú országainak vezetői; annak ellenére, hogy pártjaik jelentősen elutasítottak, előrehozott választást kezdeményezett Rishi Sunak és Emmanuel Macron. Míg az Egyesült Királyságban az elhibázott adócsökkentési csomagra adott pánikszerű piaci reakció okozott népszerűségvesztést, Franciaországban a népszerűtlen nyugdíjreform és a túlzott eladósodás vezetett az európai parlamenti választáson bebizonyosodó legitimitási válság kialakulásához. Előbbi országban 14 év kormányzás után a Munkáspárt veheti át az irányítást, utóbbiban pedig a jobboldali Nemzeti Tömörülés. A Geo-Trendek legújabb adásában az Oeconomus junior elemzője, Horváth Sebestyén áttekintette, hogy mi vezetett a két országban az időközi választásokhoz, milyen kimenetelek várhatóak a voksolásokon, illetve milyen intézkedésekre számíthatunk az új kormányzatoktól a gazdaságpolitika és a külpolitika területein.

Gyakran felmerül, hogy térségünk országait a földrajzi elhelyezkedésen és történelmi mintázatokon túl valami speciális kulturális és értékrendbeli hasonlóság is összeköti. Ennek fényében érdekes számba venni, hogy Közép- és Kelet-Európa országaiban hogyan szavaztak az európa parlamenti választásokon, az eredményeken keresztül az itteni választópolgárok milyen üzenetet küldenek Brüsszelbe és saját fővárosaikba. Ezeken túl arról is szó esik, hogy az erdélyi és felvidéki magyar közösség választásokon elért eredményei vajon miről árulkodhatnak az adott külhoni magyar közösség tekintetében? Szakáli Loránd István elemez.

A Geo-trendekadásában Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója a repülőtér visszavásárlására reflektál, és kiemeli, hogy a tulajdonlás tekintetében nincs általános aranyszabály. Abban az esetben azonban, ha stratégiai tervek vannak a légikikötővel, akkor az ún. menedzsmentszerződések, vagy a szolgáltatási szerződések a leghatékonyabbak, melyeknél az állam, vagy a kormányzat a tulajdonos, az üzemeltetést azonban, piaci alapokon működő és komoly referenciákkal rendelkező vállalat végzi. A beszélgetésből kiderül, hogy milyen lehetőségeket kínálhat a visszavásárlás, és milyen fejlesztési irányok valósulhatnak meg.

A Németországban zajló labdarúgó Európa-bajnokság új rekordévet hozhat a német turizmus számára. Számos szektor a forgalom fellendülését várja az eseménytől, a turizmus mellett a vendéglátás és különösen az évek óta gyengélkedő söripar tehet szert többletbevételre. Az igazán jelentős hatás mégsem a játékok okozta közvetlen bevételekből várható a világon a negyedik legnagyobb gazdasága, Németország számára. Sokkal nagyobb hozzáadott értéke lehet a társadalmi hangulat pozitív irányú elmozdulásának. Német szakértők szerint az Európa-bajnokság hatására kialakuló jókedv fontos szerepet játszhat az elmúlt években Németországot jellemző kedvezőtlen gazdasági trendek megfordításában. Németh Viktória elemzése.

Az európai integrációs folyamat keretében 1958-óta készítenek közös költségvetést. Az EU költségvetése széles területet fed le, a tagállamok felzárkózását szolgáló kohéziós alapoktól kezdve az agrártámogatásokon át a kutatási és oktatási tematikus programokig. Annak ellenére, hogy a tagállamok eltérő befizetései miatt bizonyos országok az unió nettó befizetői, a közös költségvetés minden ország esetében jelentősen hozzájárult a gazdasági fejlődéshez. Az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének adatai szerint hazánkba a 2004-es csatlakozás és 2022 között 76,7 milliárd euró forrás érkezett, szemben az általunk befizetett 20,5 milliárd euróval. A gazdasági integráció következő lépése az eurózónába való csatlakozás, amely bár számos stabilitást szolgáló előnnyel jár, a pénzpolitikai eszköztárt szűkíti. A Geo-Trendek legújabb adásában Horváth Sebestyén és Sárdi Gergő az uniós költségvetésről, az eurózóna szerepéről és a következő öt éves európai parlamenti ciklus gazdaságpolitikájáról beszélgettek.